Közel hatvan résztvevő ügyeskedik ezen a héten a fazekasság, szövés, hímzés, fafaragás oktatóinak keze alatt a szabadkai Vajdasági Magyar Folklórközpont nyári kézművestáborában. Intenzív egy hét ez, ami záró része az év során zajló tanfolyamaiknak, a tanfolyamokon résztvevők alkotják tehát a táborozók zömét, de ahogyan azt Raj Rozáliá tól, a VMF titkárától és kézműves megbízottjától megtudtuk, vannak külső érdeklődők is. Ottjártunkkor már az udvaron száradtak a kancsók, a dísztányérok, tálak, miközben szorgosan folyt továbbra is a korongozás, a pincerészben a szövőszékek jártak, bent a házban hímzők ülték körbe az asztalt, az udvar egyik részét pedig a fafaragók vették birtokba.
– A központ kezdetben alapfokú tanfolyamokat indított, elsőként a hímzőknek 1997-ben, a szövőiskola 2003-ban indult, 2005-ben pedig a fazekasok képzése. A gyakorlat az volt, hogy a nyári táborban vizsgáztak a tanfolyamot végzett hallgatók, és az itt szerzett tanúsítvánnyal szereztek jogot az második évre való beiratkozáshoz. Ezúttal mindez egy kicsit módosult, mert még folyamatban vannak a tanfolyamok, az elsőéves hallgatók is itt vannak, és azok is, akik valamikor az első időkben vettek részt a tanfolyamokon – mondta Raj Rozália, a tábor és a tanfolyamok egyik fontos célja a díszítőelemek sajátosságainak felismerése, tudatosítása, az érték megismerése, ami az egykori paraszti társadalom mindennapi használati tárgyainak egy elfogadott normája volt.
Minden évben olyan oktatógárdát igyekeznek biztosítani, akik magyarországi szakintézményekben szakoktatóként dolgoznak. A táborok minden évben tematikusak, a hímzők ezúttal Zala megye hímzőkultúrájával ismerkedtek, úgy, hogy eredeti darabokat vizsgálhattak és szakirodalomhoz is jutottak. Az oktatójuk, Koszorús Anikó ezzel a területtel foglalkozik behatóan. A fazekasok csoportjában kezdőkkel és haladókkal is találkoztunk. Az ő programjuk a helyi sajátosságokra hívja fel a figyelmet, Kupuszina (Bácskertes) és Doroszló tájházából hozták el nekik az eredeti cserépedényeket, ezek másolatait készítik el. A hét első felében Battyai Andrea, okleveles néprajzkutató, a második felében pedig Molnárné Tamás Anetta népi iparművész foglalkozott a fazekasok csapatával a tatai és a fehérvári fazekas sajátságok megismertetésével. A szövőknél Lőrinc Etel iparművész az oktató, aki a bukovinai szőttesek világát hozta el. A fafaragóknál felsős diákokat, és huszonéves fiatalokat találtunk, akik Konrád Lajos vezetésével kopjafát, só-, szalvétatartót készítettek, az alapoktól indultak. Elkészült a fafaragók műhelye is, és a terv az, hogy hamarosan tanfolyamok formájában ismerkedhetnek meg az érdeklődők ezzel a szakággal is.
A tábor létrejöttét az NKA, a tartományi kulturális titkárság és a helyi Dávid Ottó vállalkozó támogatta.
