Július végéig több mint ötven iskolaigazgatók, iskolaszékek kinevezésére, tizenöt főnél kisebb létszámú tagozatok megnyitására és kollégiumi elszállásolásra vonatkozó kérelmet nyújtottak be a Magyar Nemzeti Tanácshoz, ugyanis a nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében e szervnek ilyen ügyekben véleménynyilvánítási joga is van.
Ahogy azt Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke elmondta, várhatóan augusztus folyamán még érkeznek kérelmek, de már nem ekkora mennyiségben, eddig ugyanis a beérkezett kérelmek kapcsán a bizottság már háromszor ült össze.
Ami az iskolaigazgatók kinevezését illeti, az MNT-nek véleménynyilvánítási joga van a többségi iskolák esetében, ahol a diákok számának felénél kisebb arányban folyik magyar tannyelven az oktatás, és ahol egyáltalán a magyar megjelenik tantárgyként, és jelöltállítási,előzetesjóváhagyásijoga van a többségben magyarlakta területek iskoláiban, ott ahol diákok számának felénél nagyobb arányban folyik magyar tannyelven az oktatás, így például Zentán, Adán is. Ahogy az elnöknőtől megtudtuk, az adai iskola esetében – hogy a tartományi oktatási titkár nem nevezte ki a kollektíva által támogatott igazgatót – a hiba ott volt, hogy a munkaközösség és az iskolaszék másik jelöltet szavazott meg, és másikat jelölt az MNT. Az adai iskola viszont az MNT döntésével ellentétben a tartományi oktatási titkárságnak a saját döntését juttatta el. Egyéb esetekben az iskolaigazgatók és iskolaszékek kinevezése rendben zajlott. Július 21-ig 19 kérvény érkezett az iskolaigazgatói kinevezés ügyében, 20 az iskolaszékek kapcsán. Az iskolaigazgatókkal kapcsolatban 19 esetben született meg jóváhagyás. A kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatban 5 kollégiumból érkezett meg a ranglista, és mindegyikkel egyet értettek. Az MNT azonban javaslattal él az oktatási minisztérium felé, hogy a kollégiumokba való bejutás mércéihez kerüljön be a lakóhelytől való távolság is, hiszen az is fontos szempont a tanulmányi eredmény és a szociális körülmények mellett.
Megkerülhetetlen elmondani, hogy az oktatási törvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény ütközik egymással, az első 15, a másik 30 napos határidőt hagy jóvá, tehát ennyi idő alatt kell a beérkezett kérvényeket véleményezni és megküldeni az iskoláknak. A közoktatási bizottság a 15 napos határidőt vette figyelembe, és ezért tíznaponként ült össze.
Valószínűleg majd törvénymódosítási javaslat, a két törvény összevasalására irányuló kezdeményezés fog történni. Ahogy azt már lapunkban olvashatták, a két törvény ellentétben állására hivatkozott Sziráki Mihály, az adai Cseh Károly Általános Iskola eddigi igazgatója is, akit nem neveztek ki. Az oktatási törvény szerint az igazgatóválasztásnál először szavaznak az intézmény dolgozói, majd az MNT véleményez, az iskolaszék dönt az igazgató személyéről, végül az oktatási titkár kinevezi az igazgatót. A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint viszont a dolgozók és az iskolaszék döntése után kell az MNT-hez fordulni előzetes jóváhagyásra és végül az oktatási titkár nevezi ki az igazgatót.Az adai iskola az oktatási törvény szerint járt el.
A kis létszámú tagozatok megnyitásával kapcsolatban is véleményez az MNT, de mivel ez az első év, hogy ilyen jogosítvánnyal rendelkezik, még nem tudni, hogy mennyire jelenthet garanciát az MNT javaslata egy-egy tagozat biztos megnyitására vonatkozóan, ám vélhetően a döntéshozók nem hagyják figyelmen kívül e javaslatokat. Ahogy azt Joó Horti Lívia elmondta, eddig 12 iskola esetében vélték indokoltnak és javasolták 15-nél kisebb létszámú tagozat megnyitását, és négy esetben nem tartották ezt indokoltnak és nem javasolták, mégpedig a szabadkai Szent Száva, a szabadkai Sonja Marinković és az újvidéki Nikola Tesla általános iskolák esetében, valamint a zombori gimnázium esetében. A gimnáziumnak csupán három elsős tanulója lett volna, és mire az MNT véleménye megszületett a helyzet úgy alakult, hogy közben a diákok már másik iskolát választottak.
– Az, hogy miért indokolt egy-egy tagozat megnyitása vagy nem megnyitása, egyrészt településfüggő, városokban átirányíthatók a gyerekek a közeli iskolába, míg falun ez nem kivitelezhető. De a városok esetében is figyelembe kell venni azt is, hogy van-e másik, magyar tannyelven is működő iskola a közelben, és megvan-e még a folytonosság, vagy már hiányoznak tagozatok az adott intézményben. Szabadkán a Sonja Marinkovićban már két tagozat hiányzott eddig is (ősztől nem lesz 2. és 5. osztály, és a javaslat értelmében most első osztály sem), és emellett területi közelségben van az Ivan Goran Kovačićtyal, ahol javasoltuk a 15 főnél kisebb létszámú tagozat megnyitását. A szabadkai Đuro Salajnál is ezt tettük. A városban ez a legkritikusabb azok közül, ahol javasoltuk a kis létszámú tagozat megnyitását, mert itt szinte 10 fő alatt van a gyerekek osztályonkénti száma. Szabadkán 12 általános iskolában van meg még mind a 8 önálló, magyar tannyelvű tagozat, ezek közül négy a Szabadka melletti településeken, Bajmokon,Királyhalmán, Palicson és Csantavéren, de például a Szent Szávában már csak egy összevont tagozat működött négy gyermekkel. A szabadkai Matko Vukovićban sincs már magyar tannyelvű oktatás, a Miloš Crnjanskiban pedig ősztől már csak négy tagozat indul a nyolcból.Tavaly már nem nyílt magyar első osztály, az öt kisdiákot innen a Jovan Mikićbe irányították, ahová idén eddig 31 diákot írattak be első osztályba. Ha lesz még 1-2 diák, akkor két tagozat megnyitása is indokolt. A kis létszámú osztályokat az a veszély is fenyegeti, hogy az iskolák talán maguk is igyekeznek majd megszabadulni ezektől, amikor 2012-től már nem a tagozatok száma után, hanem a diáklétszám alapján kapják a pénzmasszát a fizetésekre a minisztériumtól – hallottuk Joó Horti Líviától.
