Pénteken ért véget a 14. Szabadkai Nyári Akadémia, ám mielőtt felkértem volna a szervezőket az értékelésre, még benéztem a tanítókhoz, akiknél játékos formában, nagyokat nevetve folyt a munka Simonné Zachár Anna vezetésével. Az előadó Pápáról érkezett, 20 éve a Gordon-féle személyiségfejlesztő és kommunikációs módszer instruktora, csoportokat vezet szülőknek, pedagógusoknak, öt éve pedig pedagógus-továbbképzéssel is foglalkozik. Foglalkozásain arról beszél, hogyan kell beszélgetni a gyerekekkel, hogy a azok is beszélgetni akarjanak az oktatóikkal.
A szabadkai képzés során az egész hetet a tanítókkal töltötte, akik módszertani tanácsokat, ötleteket kaphattak az osztálytermi kommunikációval, a problémás diákok támogatásával, irányításával kapcsolatban, sőt, arról is szó esett, hogy miként lehet kezelni a feszültséget keltő helyzeteket, a félelmeket.
– Az a tapasztalat, hogy sok, módszertanilag jól felkészült pedagógus van, csak a gyerekek viselkedése ma már nagyon más, mint amilyenre akkor a pedagógusokat felkészítették. Mivel nagyon teljesítményorientált a világ, mindenki sokat szeretne adni a gyereknek, minél tovább eljuttatni az ismertekben egy tanítási órán, és ezért a pedagógusnak időnként bűntudata lehet, ha 10 percet mondjuk a tananyagtól eltérően a neveléssel kell töltenie. Ám a módszerek szervesen beépülhetnek az órába, ezt gyakoroltuk is ezen a héten. Ilyen például az értő figyelem, az én-üzenet. A cél az, hogy ne menjen el egymás mellett a gyermek és a pedagógus. Nagyon jó volt látni, hogy a részvevők e módszerekre nagyon vevők, és rájöttek, hogy esetenként ők már használtak is ilyen módszereket, csak nem tudatosan, nem rutinszerűen. Azt szoktam mondani, hogy kínjában sok pedagógus nagyon jókat tud kitalálni, de sokszor nem fogalmazzák meg, hogy a szituáció megoldása mitől volt sikeres – mondta el nekünk az előadó.
Az előadások közötti szünetekben beszélgettem a pedagógusokkal, akik kilenc szakcsoportban hallgattak vettek részt a műhelymunkában. Mint mondták, elégedettek, legtöbbjük elmondta, hogy hasznosítható ismereteket szerzett, olyan módszereket tanult meg, amelyeket majd alkalmazni is jól tud. De Negri Ibolya, az akadémiát szervező Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke is elégedetten nyilatkozott. 186 résztvevővel és 42 zajlott a munka igencsak változatosan: frontális előadások, műhelymunkák, közös játékok formájában érdekes témákról.
– Fontosnak tartjuk, hogy az előadásokon kívül kirándulásra, múzeumlátogatásra is jutott idő. Van egy olyan elképzelésünk is, hogy teret szentelünk a múzeumpedagógiának az elkövetkező évek programjában. Idén Bánátba utaztunk, a szórványt látogattuk meg. Jártunk Nagybecskereken, Versecen, Lukácsfalván. Egyébként sok új arcot láttunk idén az akadémián, nagyon örülünk a pályakezdőknek és a visszatérőknek is. Az a mottónk, hogy a kisebbség esélye a minőség, ennek jegyében szerveztük az akadémiát. Jövőre is tartjuk magunkat az alapkoncepcióhoz, mégis a visszajelzések, a részvevők javaslatai alapján alakul majd ki, hogy milyen legyen a következő nyári akadémia. Már most tudjuk, hogy vannak előadók, akiket jövőre is viszont szeretnének látni a hallgatók.
