Ebben a tanévben is megszervezi a szerb nyelvi felzárkóztató képzést az Oxford nyelviskola, s ezzel immár a harmadik tanévet kezdik meg a magyar tanulók. Míg először csak a középiskolásokat kapcsolták be, a szülők kérésére tavaly, amikor másodszor szervezték meg a képzést, már az általános iskola ötödikeseit, hatodikosait is, idén pedig a harmadik, negyedik osztályosok is részt vehetnek.
Az előkészületekről és a folyamatosan bővülő tankönyvkészletről, Milojević Éva, az Oxford nyelviskola igazgatónője és Dognar Aleksandar szerbtanár – koordinátor, a könyvek egyik szerzője számolt be lapunknak.
– Ahogy eddig is, továbbra is az idegennyelv tanítás módszerei szerint haladunk, azaz a szerbet idegennyelvként kezeljük, tekintve, hogy a képzésben résztvevő diákok többnyire olyan tanulók, akik nem beszélik jól a szerb nyelvet, és olyan környezetből jönnek, ahol nem gyakran vagy nem intenzíven találkoznak vele. Az iskolák szerb tankönyvei, azaz az állami tankönyvek heterogén környezetnek készültek, leginkább az újvidéki gyerekeknek, vagyis olyanoknak, akik kicsi koruk óta aktívan érintkeznek a szerb nyelvvel. Nekik lehet irodalmi olvasmányokat betenni a tankönyvbe, de például egy zentai diáknak ez már nem felel meg a nyelvtanuláshoz. Hangsúlyozom: nem az iskolák ellen dolgozunk, a szerb nyelvi felzárkóztató képzés egy másik módszer, egyfajta iskolán kívüli tevékenység, kiegészítés, a cél az, hogy a szerb nyelvvel intenzívebben érintkezzenek a gyerekek. A tanárok tisztában vannak vele, hogy a diákok angol különórákra járnak, és ez mára már elfogadott, de szerb különórára járni nem annyira jellemző, és talán ezért furcsállhatják, hogy van tanórákon kívüli szerb nyelvi képzés – mondta Dognar Aleksandar.
– Nem jellemző, hogy az iskolákban ellenállásba ütközünk, a szülőknél, a gyerekeknél meg pláne, mert tisztában vannak vele, hogy az egyenlőség kivívásához, az érvényesüléshez nem megfelelő a fiataljaink szerbtudása – teszi hozzá Milojević Éva, akitől megtudjuk: eddig Szabadkán, Adán, Zentán, Magyarkanizsán, Kishegyesen, Királyhalmán, Hajdújáráson, Horgoson, Tóthfaluban, Moholon, Topolyán találtak visszhangra, itt lennének érdekeltek a diákok.
Idén a harmadikos, negyedikes diákok is bekapcsolódhatnak, számukra elkészült egy közös tankönyv is. Az első évben a középiskolásoknak elkészült a Kuliram, dakle postojim tankönyvsorozat, elsőtől negyedik osztályosoknak, tavaly az ötödikeseknek, hatodikosoknak szóló Četujem, dakle postojim, idén pedig a harmadikosoknak, negyedikeseknek szóló Kapiram, dakle postojim tankönyvsorozat. A középiskolásoknak idén is biztosítja a tankönyveket az MNT, az általános iskolások esetében a támogatás viszont csak erkölcsi. Mint hallhattuk, ez azért van, mert a képzés először is középiskolásoknak lett kitalálva, az általános iskolásokat szülői kérésre kapcsolták be. A diákok havi tandíja 1500 dinárba kerül, ennyit kell a szülőknek befizetniük.
A tanároknak szemináriumokat, konzultációkat tartottak, hogy ismerjék meg a tankönyveket és a módszereket. A tankönyvekben a mindennapi élethez szükséges fogalmak szerepelnek, témakörökre lebontva. Több rövidebb szöveg van, vannak benne még viccek is, képregények, időszerű témák, dalok. Fontos a szókincs bővítése, az írás, olvasás, beszéd és a hallás utáni szövegértés fejlesztése. Színességre és játékosságra törekedett a szerző, Dognar Aleksandar, aki elmondta: a könyvek aszerint alkalmazandók, hogy heterogén vagy homogén környezetben élőknek tanítanak-e. Mert a tankönyv, a feladatok másként kezelendők olyanok esetében, akik homogén környezetben élnek, és másként például a szabadkaiaknál, akik azért mégis érintkeznek a szerb nyelvvel, ha nem is olyan intenzíven, mint például az újvidékiek. Például a szabadkaiak tudnak esetleg a képekről mesélni, az ugyanabba a generációba tartozó tóthfalusiaknak a képek egyelőre illusztrációk lehetnek. Minden leckénél megvan a minimális elvárás, az alapszint, és ez növelhető a csoport nyelvtudásának függvényében.
A képzés előkészületei folyamatban van, a munka várhatóan október elején kezdődik, amikor kialakulnak a csoportok az órarenddel összhangban. A diákok 72 órában tanulnak majd szerbül, heti kétszer.
A 2009/10-es tanévben 307 diák tette le a vizsgát: Az elmúlt tanévben ugyan kevesebben voltak, de Milojević Éva szerint a hozzáállás viszont javult, kevesebb volt a lemorzsolódás, mint az első képzés idején. Az igazgatónő azt is elmondta, szeretnék ez a programot Magyarországon akkreditálni, hogy Magyarország egyik kihelyezett, hivatalos nyelvvizsgaközpontja lehessenek nemcsak szerb nyelvre, hanem például magyarra is.
