2024. július 18., csütörtök

Kimeríthetetlen és botrányos

TÉVÉJEGYZET

Szicíliáról az embernek elsőként a maffia jut eszébe. Csak azután jön a többi: az Etna, a csodálatos táj, a citrusligetek. Ez a sztereotípia az elmúlt 150 év alatt alakult ki. Mert ki ne látta volna a Keresztapa című filmet? Marlon Brando, Al Pacino... Nekik köszönhetően ismerhettük meg az olasz maffiavilágot, azt a környezetet, gondolkodásmódot és életfelfogást, amelyben nemzedékek sora vált tagjává, üldözőjévé, áldozatává, esetleg mindegyikévé a Cosa Nostrának. A filmnek köszönhetően nemcsak megbotránkoztunk a tőlünk távol álló, embertelen világon, hanem néha még rokonszenvet is éreztünk a szereplők iránt, ott, valamikor a hetvenes évek elején. Azóta azonban nagyot változott a világ.

Azok közé tartozom, aki emlékezik a film óriási hatására, és aki akkoriban a többséghez hasonlóan álmodni sem merte, hogy a világ eme részén, melyet belakunk, úgyszintén emberközelbe kerülünk a maffiával. Pedig nemhogy odajutottunk, hanem Európa keleti fele a maffia melegágya lett. Léteznek nemzeti maffiák (jól ismertek az orosz, az albán, nem kevésbé a szerb, az ukrán, stb.), és „ágazati” maffiák (drog, olaj, építkezési, állami, stb.). Már ha én jól értelmezem ezt a bűnszövetkezeti felépítést, melyről az egyszerű halandónak inkább sejtései, mintsem világos ismeretei vannak.

A B92 hétfőn este kezdődő új Insajder-sorozatában talán majd többet megtudhatunk erről a témáról, a szerbiai maffiatársulás(ok)ról, a jól ismert, belevaló szerző-újságíró Brankica Stanković révén. Bejelentése szerint „keresztül-kasul” járja a szerbiai állami maffia kérdéskörét, a téma, mint nyilatkozta, valóban kimeríthetetlen és botrányos. Feldolgozza a korrupció kérdéskörét, az építkezési maffia, a nagyberuházások, a hazai és külföldi beruházások témáját, a törvényhozás azon eseteit, melyeket az üzletemberek érdekeinek megfelelően, és a polgárok kárára hoznak meg a képviselőházban... Több hónapos kutatás előzte meg a vetítést, több mint harminc beszélgetőtársat sikerült nyilatkozatra bírni. A szerző állítása szerint a sorozat minden kétséget kizáróan viselhetné a kommentár nélkül címet is, amiről mi, nézők is hamarosan meggyőződhetünk. Remélhetőleg az oknyomozó riporter új sorozata is megrengeti az állóvizet. Legalább valamelyest, hiszen volt már rá példa. Bár nem mindig. Brankica Stanković ugyanis évek óta kutatja a néhai szerb miniszterelnök meggyilkolásának politikai hátterét – arról is készített sorozatot –, de eredménytelenül. Hihetetlen, hogy az illetékeseknek – a jelekből ítélve – eszük ágában sincs kivizsgálni a gyilkosság politikai hátterét. Vagy, ne legyek naiv, miért lenne olyan hihetetlen?