Tegnaptól kezdődően május végéig mintegy 6000 szerbiai tanuló tudását mérik fel 150 iskolában a PISA elnevezésű nemzetközi tanulói teljesítménymérés keretében, mellyel a természettudományi és matematikai tudást, valamint a szövegértelmezés szintjét ellenőrzik. A felmérést idén az 1993-ban született fiatalokon végzik, egy kisebb részüket az általános iskolákban, túlnyomó többségüket pedig a középiskolában tesztelik. A felmérést az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felügyelete mellett háromévente végzik el, idén a világ 68 országában kerítenek rá sort, Szerbiában pedig 180 iskolát ölel fel. A hatezer szerbiai tanuló közül 1500 diák vajdasági, azaz a felmérést 48 vajdasági iskolában végzik el.
A vajdaságiak közül csupán 20 diák nyolcadikos (4 általános iskola), a többiek középiskolások. A 48 iskolából 15 kétnyelvű, melyekben szerb és magyar nyelven folyik az oktatás, 23 szakközépiskola vagy gimnázium és 6 művészeti középiskola.
A PISA-felmérés célja, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A vizsgálat során tehát elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. Ennek érdekében a PISA igyekezett olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek. Minden felmérés részletesebben foglalkozik egy-egy tudásterülettel, 2000-ben a 15 évesek szövegértése, 2003-ban a matematikai műveltsége volt a középpontban, 2006-ban pedig a tanulók természettudományos műveltsége kapott kiemelt figyelmet, idén pedig a tudás gyakorlati alkalmazása.
A tanulóknak áprilisban, májusban 60 kérdésre kell válaszolniuk, melyeket a következő két hónapban, az iskola által kiválasztott időpontban végeznek el. Nem kap mindenki egyforma kérdéseket, hiszen 13 tesztváltozatot készítettek az OECD szakemberei. A korábbi évek gyenge eredményein okulva – Szerbia az átlagos tudásszint alatt teljesített –, az oktatásügyi minisztérium minden résztvevő iskolának megfelelő felkészítő anyagot biztosított. Dragica Pavlović-Babić, a PISA-felmérések szerbiai koordinátora szerint a tanulók tanulmányi eredményére nézve a felmérés nem meghatározó, tehát, ha gyengén teljesítenek is, ez nem befolyásolja a tanulmányi átlagukat, hiszen a tanulók személyi adataik feltüntetése nélkül töltik ki a felmérő íveket, és tanáraik sem ellenőrizhetik az egyéni eredményeket.
