Noha Maja Pelević a legkeresettebb szerb drámaírók közé tartozik, neve nem mond túl sokat a vajdasági magyar színházkedvelő közönségnek. Pedig a kortárs szerb drámairodalom jelentős szerzőjéről van szó, akinek Biljana Srbljanovićhoz, Milena Bogavachoz, vagy Milena Markovićhoz hasonlóan Európa nyugati felében alapos szakirodalma és jelentős előadásszáma van. A kilencvenes évek közepe óta látványos generációváltás zajlott le a szerb drámaírószakmában, s az új nemzedék, melyhez Pelević is tartozik, színdarabjaira a Nyugat nyitott, talán nyitottabb, mint az itthoni. A fiatal szerb drámaírók nem a kilencvenes évek háborúit avatják drámatémává, hanem annak következményeit, azt, hogy miként lehetséges élni a traumák után megtorpant és hitelét vesztett Szerbiában. Egy „modern” országban, amely hasonulni próbál az úgynevezett jóléti társadalmakhoz, ám erre – különböző történelmi-társadalmi háttere miatt – csaknem képtelen. Maja Pelev ić ezen is túllépve olyan kérdéseket feszeget, melyek a modern ember identitáskételyeit feszegetik. A Narancsbőr című drámájában, melyet az Újvidéki Színház is immár műsorára tűz, a média, a reklámok viharában, az információk tengerében vergődő embert, és az efeletti kontroll, a kritikai hozzáállás módozatait boncolgatja.
Mint Kokan Mladenović, neves belgrádi rendező fogalmazott a pénteki bemutató előtt tegnap megtartott sajtótájékoztatón: nem lehet tudni merre, hova tart a világ, de mélyen el kell gondolkoznunk, sőt aggódnunk is kell a jövőnk miatt, ha azt látjuk, mennyire uniformizálódunk a média diktálta szabályok világában, ha egy Paris Hiltonra gondolunk, aki ennek a világnak a leghívebb megtestesítője. Mladenović, az előadás rendezője elmondta még, hogy az Újvidéki Színház rendkívül korszerű színházi nyelvet ápol, ezért a társulat jó befogadójává vált a darabnak, és nagy fogékonyságot mutatott az előadás elkészítésére.
László Sándor társulatigazgató az idény negyedik bemutatójáról szólva hangsúlyozta, hogy tudatosan választottak kortárs drámát, mert az Újvidéki Színház számára nagyon fontos a modern drámai szöveg, vagyis az, hogy az előadások korunkról, a mai világról szóljanak a közönséghez. Ráadásul olyan népszerű szerző szövegére esett a választás, melyet magyar nyelven még nem játszottak. Mint az igazgató mondta, a közönség egy modern előadásra számíthat, mely nem nőkről szól még akkor sem, ha a kilenc szereplő közül nyolc nő –, hanem korunkról.
– Ez az előadás tükröt tart elénk, amiben magunkat láthatjuk viszont. Csak bele kell nézni ebbe tükörbe, és lehet, hogy kicsit másként látjuk majd magunkat viszont, mint eddig. Nekem ez sikerült, remélem a nézőknek is sikerülni fog – fogalmazott Jankovics Andrea, az előadás egyik főszereplője. Balázs Áronnak, az egyetlen férfiszereplőnek szakmailag talán a legnehezebb dolga van, hiszen nyolc férfijellemet kell megformálnia egyetlen előadásban. Szerinte egyébként rendkívül mély tartalmú előadás a Narancsbőr, ennek ellenére szórakoztató jellegét nem vesztette el. További szereplők: Banka Lívia, Elor Emina, Krizsán Szilvia, Ferenc Ágota, Faragó Edit, Táborosi Margaréta és Gál Elvira. A díszlet-, jelmez tervezésére, a színpadi mozgásra és a zene szerzésére új munkatársakat angazsált a társulat Marija Kalabić, Marina Sremac, Andreja Kulešević és Irena Popović személyében. A szöveget Gyarmati Kata fordította és dramatizálta.
