Az Újvidéki Egyetem karain nem növelik a következő tanévben a tandíjakat. A döntést a karok prodékáni értekezletén hozták meg, körülbelül tíz nappal ezelőtt. A kedvező hírt nem verték nagydobra, a sajtó csak a napokban jelezte, nem sokkal azután, hogy a szerb kormány és külön az oktatásügyi miniszter ilyen irányú ajánlást tett. Az Újvidéki Egyetem azonban nemcsak a kormány miatt hozta meg döntését, hanem szem előtt tartotta a hallgatók anyagi-szociális helyzetét.
A karok egyébként önállóan döntenek a tandíjak összegéről, de a kijelentésekből ítélve tiszteletben fogják tartani a prodékáni határozatot, és megtartják a tavalyi összeget a tandíjköteles hallgatók számára. Ha lesz is drágítás, az nem fogja meghaladni az infláció szintjét, ígérik, sőt árcsökkentésre is lesz példa: az újvidéki Műszaki Tudományok Kara a tavalyi 100 000 helyet 90 000 dinárra csökkenti a tandíjat. Más karok kedvezményeket latolgatnak, a Természettudományi-Matematikai Kar például azt tervezi, hogy lehetővé teszi a 12 havi elodázott lefizetést.
A karok eszerint lemondásra vállalkoznak a hallgatók megtartása érdekében, pedig az állam nem kényezteti őket. Legtöbb kar saját erőből finanszírozza az óriási akkreditációs kiadásokat, tehát jókora pénzösszegeket utalnak át e címen az államnak, miközben az állam igencsak késlekedve fizeti a karoknak azt, amire maga vállalkozott. Az egyetemek, a karok ésszerűbb gazdálkodásra kényszerülnek, amire feltehetőleg már fel is készültek. Nem tudni, hogy ez pontosan milyen méretű karcsúsítást jelent, feltehetőleg azonban az egyébként jó kereseteket osztó karokon a bérezés a jövőben sem csökken jelentősen. Ha nem akarják elveszteni a hallgatókat, szolidaritást kell vállalniuk a szülőkkel, akikre nagyrészt ráhárul a taníttatás anyagi terhe.
A tandíj összege az érdeklődés homlokterében áll, mióta csak bevezették. Érdekesmód az adatok mégis azt bizonyítják, hogy nem csökken a hallgatók száma, pedig nem kis kiadásába kerül a családoknak akár egy-egy gyermek taníttatása is. A tehetséges fiatalok az utóbbi öt évben megközelítőleg azonos szinten iratkoznak a szerbiai felsőoktatási intézményekbe. Az Újvidéki Egyetem 14 karán a folyó tanévben összesen 7664 elsős kezdte meg tanulmányait, előtte 7786, a 2006/07-es tanévben 7919, a 2005/06-os tanévben 7508, azt megelőzően pedig 7382 fiatal. Az összes évfolyamon tanuló hallgatók száma pedig folyamatosan növekszik: a 2008/09-es tanévben 44 012, a 2007/08-as tanévben 43 259, előtte 41 886, majd 38 829, azt megelőző évben pedig 38 169 hallgatót jegyeztek az Újvidéki Egyetem karainak alapstúdiumain. Ugyanebben az időszakban, tehát 2008/09-től 2004/05-ig visszamenőleg a költségvetés terhére tanulók száma: 28 537,28 400, 28 197, 27 400, 25 959, a tandíjköteleseké pedig: 15 475,14 859, 13 689, 11 429, 12 210, tehát mindkét kategóriában növekedést jegyeztek. Ez alapján arra következtethetünk, hogy bármennyire is drága, érdeklődés mégis van a továbbtanulás iránt. Kérdés csak, hogy a pénzügyi és gazdasági válság milyen hatással lesz a családok anyagi helyzetére, tudják-e továbbra is vállalni az átlagkeresetekhez viszonyítva mégiscsak méregdrága tanulmányi kiadásokat.
