Ifj. Horváth László: Arra is keressük a választ, hogy szükség van-e az építészetre (Papp Imre felvétele)
A Campus, az építészek kishegyesi találkozója valójában már megkezdődött, a hét elején elkezdték hordani a szalmát a Hegyalja utcába Sinkovics Ede projektumához, a szalma benzinkúthoz. Ifj. Horváth László szervező szerint a benzinkutak mint a kiaknázott kőolajtartalékok építészeti lenyomatai fognak megjelenni 20-50 év múlva, és ezzel a projektummal erre az állapotra szeretnék felhívni a figyelmet. Az ötletgazda és kivitelező Sinkovics Ede képzőművész.
– A szalma benzinkútnak tavaly, amikor először próbálkoztunk vele, elsősorban a gazdasági hanyatlást kellett szimbolizálnia. Az ötletet az adta, hogy a határ mentén, különösen a magyar oldalon számtalan elhagyott benzinkút áll, a letűnt „benzinturizmus” emlékei. A koncepció a tavalyihoz képest annyiban változott, hogy akkor még hittem a biodízelben mint megoldásban, ma már viszont látszik, hogy az élelmiszer-drágulás miatt több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Más szóval én a magam részéről temetem a biodízelt, és remélem, hogy ez a benzinkút lesz a biodízel hanyatlásának első emlékműve. Az építményhez mintegy kétszáz szalmabálára lesz szükségünk. Ezekkel az akciókkal valójában szeretnénk a Campuson belül kibontakoztatni és megtartani az építészeti provokációkat, amelyeket már korábban elkezdtünk, s azon dolgozunk, hogy gyakoriságuk megnövekedjen annál is inkább, mert kezd kikristályosodni, hogy a rendezvények nagy része esztelenül szofisztikált tartalomra utazik. Ezeknek a rendezvényeknek a tükrében látszik a természetes átalakulás a tömeg és a minőség között. Más szóval nemcsak a tömeges találkozókra, hanem a minőségi találkozásokra is oda kell figyelni. Ezek a projektumok lassan letisztulnak, mert korábban feldolgoztuk a meglevő állapotot, „ráépültünk” a meglevőre, és annak próbáltunk valamilyen értelmezést adni, például a tanyaromok rekonstrukciójakor, most viszont már alapjaiból építkezünk – magyarázza Sinkovics Ede képzőművész a projektum ötletgazdája és kivitelezője.
A találkozó hivatalos megnyitója pénteken lesz, és a tervek szerint ezen is folytatódik az alapkérdések felvetése.
– Az építészeti kerekasztal első témája a Küzdelem az építészet értelméért címet viseli, s a beszélgetést Pesti Attila építész vezeti fel és irányítja. A kiindulópontot Douglas Adams sci-fi-író Galaxis útikalauz stopposoknak című regényéből kölcsönöztük. Ebben egy szuperszámítógépbe betáplálják az emberiség összes ismérveit, paramétereit és tudását, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, hogy mi az élet értelme. Többéves precíz elemezgetés és ellenőrzés után a gép megadja a választ: az élet értelme 42. Arra szeretnénk mi is választ kapni, hogy mi történik akkor, ha az építész nem kerüli meg az építészet alapkérdéseit, hanem megpróbál választ adni rájuk. Vagy arra, hogy melyek valójában ezek az alapkérdések, szükség van-e az építészetre, vagy csak épület kell, levonható-e a végső adamsi válasz a kérdésre, hogy mi az építészet értelme. Úgy gondolom, hogy érdekes beszélgetés lesz. A második napon az előadások és értekezések egész sora hangzik majd el. Dömötör Gábor az ír templomosok nyomait kutatja, Hovány Lajos a Palicsi-tó vízgyűjtő területének változásairól, Dávid István a fényfestészetről mint térformálásró beszél, Sinkovics Ede kínai építészeti útinaplóját ismerteti, Valkay Zoltán Zlatko Ugljen bosnyák építészről, Klein Rudolf egyetemi tanár pedig Carlo Scampáról és Japánról értekezik. A találkozó kezdetén körüljárjuk Kishegyest és megpróbálunk építészeti választ adni a kishegyesi hidak kérdésére – hallottuk ifj. Horváth Lászlótól.
A találkozó részvevői egy tanulmányúttal zárják összejövetelüket: Versecre és a Vaskapuhoz látogatnak el.
