Kedden vetítették le a Ha a játék valósággá változik – Harag György élete és színháza című dokumentumfilmet a Szabadkai Kortárs Galériában, amely az erdélyi magyar színházrendező, színész munkásságát mutatja be. A programra a Délvidéki Magyar Színjátszás Napja rendezvénysorozat részeként került sor.
Az 52 perces portréfilmben a korabeli előadásfelvételek, archív anyagok mellett pályatársak, barátok vallanak a kor színházának mindennapjairól, a rendező munkamódszereiről, magánéletéről és arról a határtalan embertársi szeretetről, amely a személyiségéből áradt. A megszólaló riportalanyok közt szerepel – a teljesség igénye nélkül – Harag Ilona, a rendező özvegye, Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója, Tompa Gábor, Sebők Klára, Rekita Rozália, Kincses Elemér és Ladik Katalin, de maga Harag György is megszólal a régi felvételeken. A filmet a marosvásárhelyi zeneszerző, Csíky Boldizsár művei teszik különösen emelkedetté. A Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze Vajdaságban is ismert személyiség volt. 1969-ben Szabadkán Robert Thomas: Szegény Dániel című művét állította színpadra, 1970-ben P. Garinel-S. Giovanni: Tigris a garázsban című műve alapján készült produkcióval, de Agatha Christie: Tíz kicsi néger, vagy Tóth Miklós: Elcserélt vőlegény című darabjának rendezésével is közönségsikert aratott. A rendező Újvidéken is dolgozott. Színpadra vitte Csehovtól a Három nővér és a Cseresznyéskert című drámákat, valamint Kosztolányi Dezső: Édes Anna című művét is. Harag György színpadra álmodta a klasszikusokat és a kortárs magyar drámákat; színházi előadásaival a magyar színházművészet legjelentősebbjei közé került. A rendező öröksége előtt tisztelegve a Magyar Művészeti Akadémia 2020-ban emlékévet szervezett, ebből az alkalomból jött létre a vándorkiállítás, amely megidézi a rendező alakját az emlékező közönség számára. Az életmű-kiállításra kedden Szabadkán is sor került volna, azonban a képanyagok határon való átjutása nehézségekbe ütközött, így az érdeklődők végül ma késő délután tekinthetik meg a művész korabeli fotóit, emlékköteteit és archív felvételeit, melyek felidézik majd a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas évek színházi történéseit, felhasználva minden elérhető eredeti dokumentumot, riportot, fényképet, baráti levelezéseket, személyes vallomást, emlékezést, amely nemcsak a színházi múltat kutató történészek számára ad kivételes gyűjteményt, de méltó emléket állít a színházkedvelők számára is. A kiállított fotók között a művész szabadkai, vajdasági kötődése is „tetten érhető" majd.
Körmöci Petronella, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának igazgatója a filmvetítés előtt ismertette a rendező életművét (Fotó: Dér Dianna)
A kiállítás szombatig lesz megtekinthető a Szabadkai Kortárs Galériában.
