Ugyanaz a forgatókönyv már másodszor ismétlődik meg: Ágoston Pribilla Valéria igazgatóként felpezsdítette a szabadkai Gyermekszínház életét, ezt bizonyítja az előadások – köztük kortárs vajdasági szerzők darabjai ősbemutatójának – színvonala, a hazai és külföldi díjak egész sora. A siker csúcsán, megbízatásának lejárta előtt egy évvel leváltották, és a Városi Könyvtár igazgatójának nevezték ki.
Itt is komoly eredményeket mutatott fel az irányítása alatt álló intézmény: mennyiségileg is kimutatható, hogy milyen számottevő mértékben gyarapodott a magyar, szerb és horvát könyvállomány. A legújabb magyar könyveket, a legfrissebb kortárs irodalmi alkotásokat is szinte naprakészen szerezte meg. Most már végre komoly számítógép-állomány segíti az olvasók, könyvtárosok munkáját, létrejött az Amerikai kuckó. A Kosztolányi-napok jubileuma kapcsán Az emlékezés elevensége címmel sikerült kiadni a számos értékes tanulmányt és bibliográfiát felölelő kötetet. Ötletes olvasóvá nevelési akciót indított el a szabadkai diákok körében, nemsokára zenei könyvtár várja a szabadkaiakat, nem akármilyen hanganyaggal. A Danilo Kiš-napok rendezvény is az ő idejében indult be, konferenciák öregbítették a könyvtár és a város hírnevét. Tehát egy sor nagyon figyelemreméltó kezdeményezés, korszerűsítési törekvés indult el az igazgatósága idején.
Ezért keltett meghökkenést, őszinte felháborodást sokaknál, amikor Maglai Jenő, a szabadkai városi képviselő-testület új elnöke, a VMSZ helyi szervezetének vezetője a vele készült interjúban megerősítette, hogy Ágoston Pribilla Valériát egy évvel a mandátuma lejárta előtt lemondatják, mert a Demokrata Párt követelte a Városi Könyvtár igazgatói posztját (Valéria igazgatóhelyettes lesz).
Úgy tudjuk, a Gyermekszínház élén 2005-ben Ágoston Pribilla Valériát felváltó Jaka Prpa Vujević lesz a Városi Könyvtár igazgatója, a Gyermekszínház élére pedig Árokszállási Márta, az említett teátrum színésznője kerül, a DP és a G17 Plus közötti megállapodástól függően.
Ágoston Pribilla Valéria esete világosan bizonyítja, a politikai adok-veszeknél édeskeveset számít, hogy ki milyen eredményeket mutat fel, ki épített ki olyan kapcsolatokat, amelyek ezután ,,érnek be'' igazán, ki kezdett olyan projektekbe, amelyeket jó lenne, ha ő fejezne be. Szabadka művelődési és oktatási életében sajnos nem ő az első, akit a sikerek csúcsán körmönfont indokokkal, sőt különösebb indoklás nélkül leváltanak, lemondatnak.
Az egyes pozíciók megőrzéséért, új pozíciók megszerzéséért folytatott sakkjátszmában vannak beáldozott figurák. Csakhogy ez nem sakk, hanem a való élet, s a politikusok köztiszteletben álló embereket mozdítanak el, helyeznek ide-oda.
Nem is gondolná az ember, hogy milyen fontos a politikai adok-veszek szempontjából egy színházigazgatói, könyvtárvezetői poszt. Másrészt viszont ezt cáfolni látszik az, hogy ha egy kulturális intézmény léte igazán fontos lenne, nem csonkítanák meg a vezetője mandátumának idejét, hanem igazán ragaszkodnának az eredményes, sikeres intézményirányítóhoz.
