Négy felnőttképzési program megvalósítási lehetősége rajzolódott ki azon a háromnapos műhelymunkán, amelyet a szabadkai Keresztény Értelmiségi Kör és a szegedi Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség szervezett a hétvégén Szabadkán. Több mint tíz hazai és szinte ennyi határon túli civil szervezet érkezett a találkozóra, hogy megismerve egymás tevékenységét együttműködési lehetőségekről beszélgessenek, és a hasonló érdekeltségűek csoportokat alakítva a műhelymunkák során meg is tegyék a közös projektumok létrehozásának első lépéseit. Az utolsó napon hallhattunk arról, hogy határokon átnyúló együttműködéssel megvalósítható lenne koordinátorok képzése, létrejöhetne egy menedzsmentképzéssel foglalkozó projektum, elsajátíthatók lennének a vegyszer- és ételallergiával kapcsolatos szükséges tudnivalók, valamint ifjúságsegítő találkozóra is sor kerülhetne. A programokat a csoport tagjai elméletben most, az első ilyen jellegű találkozásuk során kidolgozták, a továbbgondolást és a következő lépéseket februárban és márciusban teszik meg, akkor találkoznak ismét egy-egy nap erejéig immár Szegeden.
A műhelymunkák kezdete előtt a résztvevők meghallgathatták dr. Harmath Károly ferences szerzetes és dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár előadását.
A tartományi titkár elmondta: a civil szervezetek felnőttképzési programjai a nem formális oktatás területén valósulhatnak meg, s jó lenne elérni azt, hogy az ilyen képzések során szerzett tudás rendelkezzen valamilyen pontértékkel, amely pontok azután hasznosíthatóak, beépíthetőek lehetnének a formális oktatási rendszerbe. Megtudtuk, hogy elkészült a felnőttképzési törvényjavaslat, amely eddig már három illetékes miniszterhez is eljutott, de csak nemrégiben került egy bizottság elé, ugyanis csak a jelenlegi oktatásügyi minisztérium hozott létre bizottságot a felnőttképzési törvény ügyében. A titkár úr szerint a kisebbségek számára létre kell hozni a felnőttképzési hálózatot. Arról is szó esett, hogy más országokban már van arra törvényes lehetőség, hogy az adott országnak ne kelljen végigcsinálnia az akkreditációs procedúrát olyan programok esetében, amelyek más országokban már sikeresen működnek, hanem ezeket a már elfogadott programokat csak jóváhagyják az adott országban. Nagyban segítené a szerbiai oktatás helyzetét is, ha ilyen lehetőség nálunk is adott lehetne. Például így Magyarországon elfogadott felnőttképzési programok lehetnének jelen nálunk is jóváhagyással, bonyolult és fáradságos akkreditációs folyamat nélkül.
Az európai felnőttképzési helyzetről Franz Bittnertől, az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetség alelnökétől hallhattunk. Elmondta, Európában a német nyelvterületen a legfejlettebb a felnőttképzés. Ennek a képzésformának egész Európában Németországban, Ausztriában és Svájcban van a legnagyobb társadalmi elismertsége. Szövetségük, a FEECA évente 900 ezer embert mozgat meg annak köszönhetően, hogy Európára teljes egészében tekint, nemcsak az unióra gondolnak.
