2004-ben a szabadkai községi képviselő-testület elfogadta a szabadkai multietnikus egyetem létrehozásáról szóló határozatot, ám az elképzelés realizálása megrekedt. Arról, hogy mi vezetett ehhez, Kucsera Gézát, a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának elnökét kérdeztük, aki a határozat idején Szabadka polgármestere volt.
– A határozat egy komoly előkészítő munka eredménye volt. Létre kell hozni ez olyan intézményt, amely szorgalmazná a fiatalok itthon maradását. A Magyarországon tanulóknak kevesebb mint 10 százaléka jön csak vissza, így fiatal értelmiség nélkül marad Vajdaság. Ezt kellene gyógyítani. A tehetséggondozó gimnáziumok is egyrészt ilyen meggondolásból születtek, de a lényeg az, hogy olyan felsőoktatási intézményt hozzunk létre, ahol a vajdasági magyarság érdekeit tudjuk képviselni.
Az elképzelés egy magyar egyetem létrehozása volt?
– Egy olyan egyetem, ahol a vajdasági magyarság érdekei is képviselve lennének, de nem kizárólagosan magyar.
n Multietnikus egyetem létrejötte volt a cél?
– Így van. Szerettünk volna, hogy Szabadka egyetemi várossá váljon. Ennek alapfeltételei is megvoltak. Egyik feltétel a karok száma. Legalább 3 karra van szükség, hogy egy egyetem létrejöjjön. A kezdeményezések idején Szabadkán működött az Építőmérnöki Kar és a Közgazdasági Kar, más egyetemi kar nem volt. Ez nem volt elegendő ahhoz, hogy létrejöjjön a szabadkai egyetem. A későbbiekben a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral biztosítva lett volna a harmadik kar. Ám a tanítóképző kar megalapításánál akadályokba ütköztünk. Nem tudtuk önálló karként megalapítani, hanem az Újvidéki Egyetem része lett. Így megint az történt, hogy nem volt elég kar a szabadkai egyetem megalapítására. (Egy egyetem megalapításához 3 jogilag önálló kar szükséges, amelyek 3 tudományágat képviselnek. Ha a Közgazdasági Kar (társadalomtudomány) és az Építőmérnöki Kar (műszaki tudomány) is érdekelve lenne, ez még mindig kevés az alapításhoz. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar ugyanolyan fakultás, mint a fent említettek, de nem önálló jogi státussal rendelkező intézmény, hanem közvetlenül kapcsolódik az Újvidéki Egyetemhez (ez például azt jelenti, hogy ott van a zsírószámlája is és például minden nagyobb összeget a dékán mellett a rektornak is jóvá kell hagynia). Egy önálló egyetemhez tehát a dolgok jelenlegi állása szerint szükség van további intézményre is, hogy meglegyen a három kar (a szerk. megjegyzése). Azt gondolom, hogy akik az ügy mellé álltak, azok mind a mai napig támogatják.
n Az lenne a megoldás, ha az érintett karok kiszakadnának az Újvidéki Egyetemből?
– Igen. Viszont azt is el kell mondani, hogy egy időben a szabadkai székhelyű Közgazdasági Kar vezetése nem igazán örült az önálló szabadkai egyetem létrehozása ötletének. Volt egy másik komoly akadály is. Azok a tanárok, akikre számítottunk, akikre a létrejövő egyetemre szüksége lett volna, kihátráltak a dologból. Talán attól is féltek, hogy ha Szabadkán létrejön egy egyetem, akkor az újvidéki karokon lesz-e még munkalehetőségük. Nem kaptuk meg a hátszelet. Ezek a dolgok mind összeadódtak, és elült a dolog.
n Végleg?
– Nem. Az elképzelés megvalósításának elvetéséről nincs szó. Én az elmúlt másfél évben nem voltam jelen azokban a folyamatokban, ahol ezzel foglalkoztak. Most vállaltam ezt a tisztséget az MNT-ben a választásokig, de ez a néhány hónap kevés ahhoz, hogy komoly lépéseket tudjunk tenni. De azt gondolom, hogy annak az oktatási stratégiának, amit az MNT készít, egyik markáns pontja kell, hogy legyen ez az ügy, és az új választmánynak is hozzá kell tennie majd az elképzeléseit.
n Van reális esély a megvalósulásra?
– Nehéz erről beszélni most, amikor a politikumban is ilyen események történtek, mint a szabadkai képviselő-testületi ülésen. Nem igazán tudunk ebben a pillanatban a dolgok mögé látni. Megtörténhet, hogy egy ideig szélmalomharcot fogunk vívni, de azt hiszem, hogy az észak-bácskai magyarság az ötletet nem veti el, és megpróbálja megvalósítani, mert a hozadéka jelentős lehet a vajdasági magyarság számára.
@sz = n TÁPAI Renáta
