Még nem született meg a hivatalos döntés, de nagy valószínűséggel lebontható lesz a szabadkai Vasa Stajić utca két régi épülete, a Raichle Ferenc tervezte, szecessziós stílusú 11-es és 13-as számú földszintes, polgári ház. Ugyanerre a sorsa jut a Zvezda mozi épülete is. Ahogy azt Vass Géza, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója elmondta, nehéz megvédeni a központ városképét, nagy nyomás nehezedik rájuk mind a politikai szféra, mind a befektetők részéről, másfelől pedig ahhoz, hogy fejlődni tudjon a város, kompromisszumokat is kell kötni.
A városközpont rendezési tervét még nem fogadták el, ehhez annak a városi képviselő-testület elé kell kerülnie. Erre hamarosan sor kerül. Vass Géza elmondta, a Zvezda mozi épülete lebontható, a Vasa Stajić utcai házakról a lebonthatósági engedély még nem hivatalos, de 99 százalék, hogy ezeket is lebonthatják. Ilyen hírek kaptak szárnyra a ferences rendi templom melletti épülettel/kisipari üzletsorral kapcsolatban is, amikor az iparosokat kiköltöztették onnan. Mint megtudtuk, az épületet nem bontják le, csak felújítják, átalakítják, a szűk kis ajtók helyett nagyobb bejáratok készülnek. Ezt engedte meg a Községközi Műemlékvédelmi Intézet.
– Az 1800-as évek második felében létesültek itt üzletek az akkori követelmények szerint, ezek ma már nem tarthatók be. Ma már nem lehet szűk kis ajtóval üzletet nyitni. A régi épületek és az új funkciók összeegyeztetéséről van szó. Más funkcióra épült régi épületeket kell modernizálni, hogy meg is maradjon valami, de fejlődni is tudjunk – magyarázta az intézet igazgatója, akit arról is kérdeztünk, mi az érintett épületek lebonthatóságának oka.
– A Vasa Stajić utcai épületek 250–300 négyzetméteres polgári házak. Nincsenek olyan családok, amelyek a központban ezeket a házakat fenn tudnák tartani, a városnak pedig szintén nincs anyagi lehetősége erre. Ezek a házak gyorsan mennek tönkre. Szociális lakások voltak, mára már kiöregedtek. Ahhoz, hogy emberi módon lehessen bennük lakni, be kellene fektetni több ezer eurót. A rezsi mintegy egy euró lenne négyzetméterenként havonta. Amikor ezek az épületek szóba kerültek, megkérdeztük, hogy a város meg akarja-e tartani. Hogy működik ez máshol? Egy gazdag város felvásárolja ezeket az épületeket, elhelyez bennük például közhivatalt, és fenn tudják tartani. De Szabadka nem ilyen gazdag város. A két épület megvásárlásához legalább 300 ezer euróra lenne szükség, nem beszélve a havi több száz eurós fenntartási költségekről. Ráadásul a tetőket ki kellene cserélni, a homlokzatot rekonstruálni, vízmentesíteni a pincét, szigetelést csinálni. Ez nagyon komoly összeget jelent.
n Az esetleg szóba jöhet, hogy ha le is bontják ezeket az épületeket, és újak kerülnek a helyükbe, akkor ezen régi házak értékes elemeit megtartják? Például a homlokzat figuráit?
Igen, megpróbáljuk az új épületekre feltetetni az elemeket, hogy emlékeztessen valami a régire. Megpróbálunk hatni a befektetőkre, de ez nem egyszerű dolog. Amikor a tulajdonos nem tudja fenntartani az épületet, és a város, az állam sem tudja megvenni, akkor a tulajdonos eladásra kínálja. Ekkor megjelenik a befektető. A befektető pedig többemeletes házat épít a helyére. Így kifizetődő neki. Ez olyan folyamat, amit a műemlékvédő intézet sem tud megakadályozni, pedig szeretnénk. A befektető jön hozzánk, kéri, hogy átalakíthassa, azzal, hogy a befektetése megtérüljön. Ha nem engedünk neki, akkor a házat nem veszi meg, elviszi a pénzét más városokba, a tőke nem itt fog forogni, esetleges munkahelyek sem lehetnek biztosítva, a város nem fejlődik, miközben ezen házakra enyészet vár, idővel teljesen tönkremennek, mert senki sem tudja fenntartani. A kifizetődő befektetések a városközpontot jelentik. A magántőke persze a minél nagyobb profit érdekében a maga ízlése szerint akarja formálni a képet, viszont arra, hogy egy 19. századi városképet őrizzünk meg, arra a városnak nincs pénze, mert az hatalmas összegbe kerülne. Kompromisszumokat kell kötni. Hatalmas nyomás van rajtunk a befektetők részéről. A politikum, a városvezetés is arra törekszik, hogy a tőke megmaradjon a városban, de az elvárás az, hogy a városkép is megmaradjon. Az épületek is megmaradjanak, de jöjjenek a befektetők is. Az épületek használhatóak legyenek, funkcionálisak, de a város nézzen ki úgy mint a századfordulón. Ez így nagyon nehéz helyzet. A műemlékvédelmi érdek csak egyik része ennek az egésznek. Számtalan érdek ütközik. A történet nem csak arról szól, hogy a műemlékvédelem megtart egy épületet vagy nem. És nem a műemlékvédelem hozza meg a végső döntést, hanem a városvezetés, a politikai vezetés. Mivel mi városi orgánum vagyunk, kénytelenek vagyunk engedni a nyomásnak. A szakmát megpróbáljuk minél jobban érvényre juttatni, de sajnos a tőke és a politika nyomása erős.
A rendezési terv a városháza és a vasútállomás közötti részen mintegy 200 épületet érint. Ezek között vannak, amelyek lebonthatók, vannak amelyek átalakíthatók és vannak, amelyeket meg kell tartani. Vass Géza elmondta, nem volt több 4-5 épületnél, amivel kapcsolatban kérdések merültek fel az intézet részéről.
– Kérdéses volt a Zvezda mozi épülete, a Raichle tervezte két épület, a Jadran körülépítése, a régi börtön épülete. A többi nem. Ezeknél az épületeknél mi sem tudtunk azonnal egyértelmű döntés hozni. Érdemes-e megtartani vagy nem? A Vasa Stajić utcában például ott az urbanisztikai rendezés kérdése is. A két épület 10 méterrel beljebb van, nem egységes az utca képe. Megér-e annyit az a két épület, hogy az utca képe ilyen maradjon. Ilyen kérdések is felvetődtek. Ott mellettük felépült a két hatemeletes épület, az ellen már nem tehetünk semmit. Nem én voltam az igazgató akkor. Ez több mint 10 éves történet. A kérdés, hogy ehhez a kialakult dologhoz kell-e alkalmazkodni vagy sem. A 200 épület közül a legtöbbel kapcsolatban meg tudtuk határozni, hogy mi mennyire értékes. A két szecessziós épület a határon van. De nézzük a Zvezda épületét! Az az épület egy lyukat képez, alacsonyabban van, mint a környező épületek. Évek óta beszélgetünk az épületekről, hogy mi legyen a sorsuk. A Zvezdával kapcsolatban úgy határoztunk, hogy megengedtük, hogy a Subotičke Novine épületének a vonalában a front be legyen csukva, mert mögötte látszanak más épületek tűzfalai, és ha a Radić fivérek utca felől jövünk, csúnya látvány fogad. A szebb kép érdekében megéri, hogy feláldozzuk a Zvezda épületét.
n Ha megvan az engedély, hogy egy-egy épület lebontható, onnantól kezdve a többi már a befektetőn múlik?
– Nem. Próbálunk hatni a befektetőre. De a befektető törekszik a minimalizmusra, hogy minél kevesebbet fektessen be és minél nagyobb profitja legyen. Ez egy törvényszerűség. Mi próbálunk arra hatni, hogy az új épület minél jobban beilljen a városképbe, de nem tervezhetünk épületeket. A tervezőnek megvan az alkotói joga. Az is relatív, hogy mi a szép vagy mi nem. Annak idején, amikor a városháza felépült, sokan háborogtak, hogy milyen ronda épület, most meg a legszebbnek tartják. Azt is mondták, hogy rossz helyre épült, a tér közepére, és miért nem a szélére, mert hol van városháza a tér közepén, hogy kerülgetni kelljen. Csáth is azt írta, hogy olyan mint egy kotlós, ami beült a tér közepére. Rengeteg vita volt, van ma is, és mint mondtam, mi csak az egyik komponense vagyunk a városrendezésnek. A szakma sajnos mindig a pénz és a politika után kullog. De azt kell mondanom, hogy más – hazai és külföldi – városokhoz képest Szabadkán nem is olyan rossz a helyzet. Az, hogy itt csak 4-5 épület a vita tárgya, nem rossz arány.
