Idén is sok végzős középiskolás dönt úgy, hogy Magyarországon folytatja tanulmányait. Készülniük, tanulniuk kell, hiszen ott sem gyerekjáték bekerülniük az egyetemekre, még ha az anyanyelvükön, magyarul felvételiznek is. A pluszpontok mindenképpen jól jöhetnek. Ám, ahogyan az kiderült, a vajdasági magyar diákok nem kapnak többletpontot a szerbért. Korábban ugyanis volt arra példa hogy az itteni diákok – mivel Szerbiából érkeznek – eleve megkapták a szerb nyelvvizsgáért járó pontokat. Az oktatási minisztérium illetékes szolgálatánál azonban megtudtuk, hogy immár csak azok szerezhetik meg a középfokúért járó 35 és a felsőfokúért járó 50 pontot nyelvvizsga nélkül, akik szerb tannyelven folytatták a tanulmányaikat. Akik nincsenek ilyen helyzetben, ezekért a többletpontokért nyelvvizsgát kell tenniük, de csakis akkreditált vizsgaközpontokban tehetik ezt meg.
Magyarországra kacsintgató középiskolásaink jelentős hányada a Szegedi Tudományegyetemet választja. Érdeklődtünk hát, hogy nyelvvizsga szempontjából itt milyen lehetőségeik vannak. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán akkreditált angol, német, francia, olasz, román, szerb, orosz és spanyol nyelvű ELTE-ORIGO, illetve angol, német, francia, olasz és orosz OECONOM nyelvvizsga tehető az Idegennyelvi Központban. Az Idegennyelvi Kommunikációs Intézet irodájában Belovics Ildikó tanszéki adminisztrátortól, nyelvvizsga- ügyintézőtől megtudtuk, hogy az intézetben angol és német nyelvből alap-, közép- és felsőfok nyelvvizsgát évente négyszer szerveznek. Az időpontokról itt lehet információt kapni: http://www.staff.u-szeged.hu/~iki/ illetve a nyelvvizsgákkal kapcsolatban a www.nyak.hu honlapon is böngészhetnek.
Szerb nyelvből évi kétszer van vizsgalehetőség. Erre jelentkezni legközelebb március 16-ig lehet. Az írásbeli április 10-én, a szóbeli pedig 09-e és 23-a között lesz. A második vizsgaidőpont szerbből ez év októberében lesz. Jelentkezni szeptember 12-ig lehet, az írásbeli megmérettetést október 9-én, a szóbelit pedig október 8-a és 22-e között tartják. Beszélgetőtársunk elmondta, hogy mivel itt nem tanfolyamról van szó, hanem nyelvvizsgáról, ahová már a megszerzett tudással kell érkezni, tankönyveik, feladatgyűjteményeik nincsenek. A vizsgázók számára a feladatok ismertek, és ezek alapján kell felkészülniük. Hogy ki miből tanul, miből és hogyan készül fel, ahhoz nincsenek megszabott feltételek.
Alapfokú (B1) nyelvvizsgánál írásbelinél a vizsgázó nyelvtani ismereteket és a szókincset ellenőrző feladatokat old meg (feleletválasztós, mondat- és szöveg-kiegészítéses, igaz-hamis stb. feladatok, tesztek). Ezután két téma közül választ; négy vagy öt irányítási szempont alapján levelet ír. Ez az íráskészséget ellenőrző feladat. Az olvasáskészséget mérő feladatnál a vizsgázó a szövegértést ellenőrző, feleletválasztós, kiegészítéses, igaz-hamis stb. feladatokat, teszteket old meg, táblázatokat tölt ki. A szóbeli vizsgán a vizsgázó és az egyik vizsgáztató általános témákról beszélget, majd a vizsgázó két képösszeállítás közül választ, és arról önállóan beszél. Az utolsó feladatnál egy szöveget hangfelvételről háromszor meghallgat a vizsgázó, és a szövegértést ellenőrző, feleletválasztós, kiegészítéses, igaz-hamis feladatokat, teszteket old meg, táblázatokat tölt ki.
Középfokú (B2) vizsgánál az írásbeli részvizsga feleletválasztós nyelvtani tesztből áll és fordításból idegen nyelvről magyarra. A szóbeli részvizsgán szintén van fordítás idegen nyelvről magyarra, ellenőrzik a nyelvtani és a kultúrtörténeti ismereteket.
Felsőfokú (C1) nyelvvizsgánál az írásbeli tudásfelmérésen van nyelvtani és lexikai teszt, magyar szöveg tömörítése idegen nyelvre, irányított fogalmazás, fordítás idegen nyelvről magyarra,szövegértést ellenőrző feladatok. A szóbelin pedig vizsgálják a kommunikatív értéket, a szókincset, a nyelvhelyességet és a beszédértést.
