A vajdasági magyar oktatás időszerű problémáiról tartott megbeszélést tegnap a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági általános iskolák és középiskolák vezetőivel, akik szép számban érkeztek főként az északnyugat-bácskai régióból. Sajnos egy-két kivételtől eltekintve az oktatási intézmények képviselői azonban nem szólaltak fel, nem számoltak be a gondokról, nem alakult ki vita, véleménycsere, nem hangzottak el javaslatok a részükről, bár az is való igaz, hogy a két konkrétan feltett kérdésükre nem tudtak kielégítő választ kapni, mivel – mint hallhattuk – állami szinten vannak homályosságok az egyes oktatási kérdésekkel kapcsolatban.
A cél viszont az, hogy innentől kezdve azért mégiscsak élő kapcsolat, aktív kommunikáció alakuljon ki a közoktatási intézmények és az MNT között, ugyanis a nemzeti tanács középtávú oktatási stratégiájának elkészítéséhez az iskolák véleményére, javaslataira számítanak. A stratégia első változatát a nemzeti tanácsok választásáig szeretnék elkészíteni, azaz június 6-ig. A megjelenteket Józsa László, az MNT elnöke, Soós Edit, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke, dr. Lepeš Josip, az MNT IB közoktatási kérdésekkel megbízott tagja és Kucsera Géza, az MNT IB elnöke fogadta.
Kucsera Géza ismertette, hogy többek között milyen kérdésekkel, témákkal kapcsolatban várják a hozzászólásokat, véleményeket, de legfőképpen a javaslatokat: az iskolahálózat ésszerűsítése, hol kellene még magyar tagozatot nyitni az óvodákban, az iskolabuszok kérdése, kollégiumépítés, ösztöndíjazás, a szerb nyelv hatékonyabb tanítása, kétszakos tanárképzés, a tanárok továbbképzése, tankönyvek...
Dr. Lepeš Josip a szeptemberben életbe lépett új oktatási törvény újításairól beszélt, és leginkább a sajátos igényű tanulók helyzetéről esett szó. Mint hallhattuk, az új törvény értelmében ezeket a szellemileg gyengébben teljesítő diákokat, pontosabban a leendő elsősöket integrálni kell a normál tagozatokba. Csupán ezzel kapcsolatban hangzott el hozzászólás a megjelentek részéről, ám a konkrét kérdésre, miszerint mi lesz azzal a gyerekkel, aki egyáltalán nem tud majd lépést tartani a normál tagozaton, minimálisan sem, azok visszakerülhetnek-e a kisegítő tagozatba, megmaradnak-e egyáltalán ezek a tagozatok ilyen esetekre, nem sikerült választ kapnunk, mert mint hallhattuk, a törvényhozók az integrálásról rendelkeztek, ilyen eshetőségre pedig nem tér ki a törvény. De éppen ezért kérik az érintett tanárok tapasztalatokon alapuló véleményét, hogy miként kellene változásokat eszközölni a törvényben, miként lehetne a kereteit bővíteni, mert azt senki sem vitatta, hogy ez a törvény – ha például a sajátos igényű tanulókra vonatkozó részét nézzük – csak elméletben állja meg a helyét, a gyakorlatban nem.
Soós Edit ismertette, hogy az Országos Oktatási Tanács elfogadta a kisérettségi szabványait, vagyis azokat a normákat, amelyeket a most hetedikes tanulóknak kell teljesíteniük a nyolcadik osztály végén. Ezek a szabványok 10 tantárgyra készültek el, három szintűen, de a kisebbségek anyanyelvére még nem. Ez ügyben megtették a lépéseket a tartományi titkárság felé, ami a napokban értesítette az MNT-t, hogy készítsék el a magyar nyelvre vonatkozó szabványt. Ebben pedig az MNT Közoktatási bizottsága a magyartanárok segítségét fogja igényelni.
