Alkotni vagy másolni? címmel rendezték meg Szabadkán a 19. Kosztolányi Dezső Napok tudományos tanácskozását pénteken, amelynek során Kosztolányi Dezső fordításstratégiáival foglalkoztak, de szó esett arról is, milyen idegen nyelvre fordították le Kosztolányi műveit és hogyan.
Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta, Kosztolányi azokat a költőket tolmácsolta igazi empátiával, akik a romantika és a klasszicizmus hagyományának képviselői voltak, és a magyarul tolmácsolt műveket nem pusztán fordításoknak tekintette, hanem saját munkássága szerves részének. A 125. éve született író, költő szerint a műfordítás a legfurcsább nyelvű csoda.
Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész arról beszélt, hogy milyen idegen nyelveken jelent meg Kosztolányi-mű. Megtudtuk, hogy líráját tekintve egyetlen versének sincs igazán jó átköltése, de a prózájára ez már nem vonatkozik. A Pacsirta és Nero, a véres költő nagy nemzetközi sikert ért meg, a legösszetettebb regénye, az Aranysárkány kevesebb nemzetközi visszhangra talált. Felvetődött a beszélő nevek, egyáltalán a tulajdonnevek fordításának, fordíthatóságának kérdése. Vajon jól hangzik-e, befogadható-e a német nyelvterületen német szövegkörnyezetben a Sárszeg szó? Jó-e, ha Édes Anna Ana Edeš lesz és Esti Kornél Kornel Večernji? Sava Babić volt, aki lefordította Esti nevét, míg Danilo Kiš megmaradt a Édesnél. Ezt már Marko Čudić fordítótól, kutatótól tudtuk meg, aki a Pacsirta fordítója. Nero nevét az ezidáig egyetlen szlovén fordítás készítője is megváltoztatta Neronra. Ahogy azt Rudas Jutka maribori kutatótól hallhattuk, megkésett, de végül létrejött a szlovén kultúrának a találkozása Kosztolányival. Csupán egyetlen művét ültették eddig szlovénra, 2008-ban a Nero, a véres költőt, és sajnos két hiba is történt. A kisebbik, hogy kihagyták Thomas Mann levelét, a nagyobbik, hogy a borítóra rosszul írták a szerző nevét, aki így Desző lett. Kosztolányi románra fordított műveiről Balázs Imre József költő, kritikus beszélt, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig arról számolt be, hogy milyen közgyűjteményekben kutatnak a Kosztolányi kritikai kiadáshoz. Tőle tudtuk meg, hogy elkészült, de még kéziratban van az Esti Kornél macedón fordítása.
Tegnap délután folyóirat- és könyvbemutatót tartottak a Kosztolányi Dezső Napok programjában: S. Gordán KláraDesiré című könyvét, amely Kosztolányi kultuszával foglalkozik, a Korunk című erdélyi magyar folyóiratot és az Ágoston Pribilla Valéria, Hózsa Éva, Ninkov K. Olga szerkesztette Csak nézni kell ezeket a rajzokat című kötetet mutatták be, amely Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza. A délután folyamán még megtekintették a Kosztolányi-emlékszobát is a Svetozar Marković Gimnáziumban és megkoszorúzták Kosztolányi mellszobrát.
Az ünnepségsorozat zárásaként az érdeklődőket hétfőn 19.30 órai kezdettel Lukács Sándor Prima Primissima díjas, érdemes művész előadóestjére várják a szabadkai Városi Könyvtár olvasótermébe.
