Értelmezések, elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréb ől alcímmel jelent meg Bence Erika legújabb kötete a zentai zEtna kiadó gondozásában, mely egyértelműbbé teszi az első pillantásra igen széles fogalomkört sejtető címet, A XX. század metaforáit. A tanulmányok sorra veszik Krúdy Gyula, Jókai Mór, Mészöly Miklós, Rakovszky Zsuzsa, Kertész Imre, Petri György, Závada Pál és mások művészetének egy-egy mozzanatát, összefüggéseit, miközben a képi és nyelvi hidaktól a szerző eljut az új meseírásig.
Az irodalmi tanulmányíró Bence Erikától, az újvidéki Magyar Tanszék tanárától, aki tanulmányait, esszéit, kritikáit eddig több kötetben adta közre, a szépirodalom sem áll távol. Mint vallja, alapvetően mindenki egy kicsit szépíró is. „Ahogy múlnak az évtizedek, lassan átminősülnek a tudományos értekezések. A tanulmánykötetek, a nagy irodalomtörténetek valamilyen módon regényesülnek. Ha végiggondoljuk, hogy Babits kritikái, Szerb Antal műve, vagy a még későbbiek, akár Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténészi opusa is valamilyen szuverén világot teremt. Egyébként is van ilyen törekvés, hogy az irodalomkritika és a tanulmány egy szuverén, önálló világ legyen. Az irodalmat nem lehet évtizedekre sőt évszázadokra sem tagolni, az irodalmat csak hálózatos szövevényben tudom elképzelni és értekezéseim is ilyen szempontok szerint készülnek.”
****** Budapest, retour
A kötet szerzőjére, Nagy Abonyi Árpádra 2003-ban figyelt fel az irodalmi közvélemény, amikor megjelent a Tükörcselek című prózakötete a zEtna és a Képes Ifjúság kiadásában, és elnyerte a Szirmai Károly Irodalmi Díjat. Az író nemrég jelentette meg Budapest, retour című regényét a zEtna Vulkáni Helikon elnevezésű sorozatának 17. köteteként, melyből a zEtna, a Híd és más folyóiratok is közöltek részleteket.
Ahogyan novellái alapján megismertük, Nagy Abonyi Árpád egyszerűen meséli történeteit, hősei élményt képesek építeni az élménytelenségből, mindig valamit, valamennyit kimondatlanul hagyva, kicsit a misztikum, kicsit a fantasztikum, de leginkább a fantázia irányába terelődve. Így teszi ezt regényében is, melyben nyelvi fegyelmezettsége a világgal szembeni kellő kíváncsisággal párosulva szépírói valódi erényekbe ötvöződik.
