A Tartományi Képviselőház kedden 50 százalékban a Magyar Nemzeti Tanácsra ruházta a zentai Bolyai és a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumok társalapítói jogait. A továbbiakban a tartományi kormány és az MNT megköti azt a szerződést, amelyben pontosításra kerülnek a társalapítók jogosítványai és kötelezettségei. Ezzel párhuzamosan az MNT szintén keddi ülésén 36 vajdasági vegyes tannyelvű általános-, illetve középiskolát nyilvánított kiemelt jelentőségűvé. Az MNT ülésén néhány tag kétkedésének adott hangot, hogy a kiemelt státus függvényében várható-e bármilyen előny az intézmények helyzetét illetően, és ha igen, akkor milyen pozitívumokról van szó.
Dr. Korhecz Tamást, az MNT elnökét a társalapítói jogok függvényében megvalósuló kedvezményekről kérdeztük, illetve arról, hogy milyen lépéseket készül megtenni a tanács a most kijelölt intézményekkel kapcsolatban.
Származik-e bármilyen előnye a két tehetséggondozó gimnáziumnak az MNT társalapítói jelenlétéből?
– A kérdést nem kellene csak erre a két gimnáziumra korlátozni. Az MNT tervei szerint egy egész hálózata lesz azoknak az iskoláknak, ahol társalapítóként jelenünk meg. Egy egységes szakpolitikát végrehajtó, az MNT-vel interaktív módon összeköttetésben lévő iskolahálózat létrehozása a cél. Ez a hálózat teljes egészében a vajdasági magyar közösség alapvető érdekeit szolgálhatná: az önazonosság megőrzését és az egyenrangúság, valamint a versenyképesség erősítését. A társalapítási jogviszony célja átfogóan erősíteni a magyar nyelvű oktatást. Ezekről az iskolákról az MNT-nek napi lebontású nyilvántartást kell vezetnie, emellett kimutatást kell készítenünk az iskolákban tanítóknak a képzettségéről, szakmai felkészültségéről. Az iskolák technikai problémáira szintén oda kell majd figyelnünk, hogy mondjuk egy beázó tető esetén azonnal reagálni tudjunk. Ha nevelési, pedagógiai problémák lépnek fel, akkor szintén hatékonyabban tudunk majd eljárni. Az iskolák pályázását rendszerbe foglalva szintén támogatni tudjuk majd. A kiemelt intézmények olyan segítő kezet kapnak, amelyet sem a központi minisztériumtól, sem a tartományi titkárságtól nem tudnak megkapni. Az MNT idei költségvetésének módosításakor valószínűleg pénzt irányozunk elő, ebből az iskolák a magyar oktatást segítő szemléltető eszközökhöz juthatnak hozzá, könyvtáraik pedig magyar nyelvű könyvekhez, és még sorolhatnám.
Mi lesz azokkal az iskolákkal, amelyeket nem nyilvánítottak kiemeltnek, illetve amelyeknek nem lesz társalapítója az MNT?
– A többi iskolával legalább ugyanúgy kívánunk foglalkozni, mint eddig. A kiemelt iskoláknak, amelyek a magyar tanárok és diákok óriási többségét magukba foglalják, többletet kívánunk adni. A kiemelt iskolák járulnak hozzá a leginkább ahhoz, hogy Vajdaságban a jövőben is legyenek magyar kultúrában felnövekvő emberek. A többi iskola esetében számunkra az a fontos, hogy ezek az intézmények megmaradjanak. Sőt, merem állítani, hogy a nem kiemelt iskolákra a jövőben még több időnk jut majd. Ismétlem, egyetlen iskoláról sem feledkezünk meg.
Milyen többletjogosítványokhoz jutnak a kiemelt iskolák esetében?
– A többletjogok részben a törvény erejénél fogva jelennek meg. Az MNT garantált helyhez jut az iskolaszékekben. Ha nem lenne kiemelt egy intézmény, akkor az MNT-nek nem lenne meg az egyértelmű jogosítványa, hogy három iskolaszéki tag az ő javaslata nyomán kerüljön megválasztásra. A vegyes tannyelvű iskolák esetében eddig legfeljebb véleményezhettük azokat a tagokat, amelyeket az önkormányzat javasolt. Igazgatót sem lehet választani az MNT jóváhagyása nélkül. Ezek azok a többletjogok, amelyek a nem magyar többségű kiemelt intézményeknél jelennek meg a kiemeléssel. Társalapítóként pedig mondjuk az intézmények statútumának jóváhagyásakor, az iskolai programok módosításánál, vagy a névváltoztatásnál is szerepet kaphat az MNT. Emellett nem szabad elfeledni, hogy az MNT így nemcsak többletjogokhoz jut, hanem kötelezettségeket is magára vállal.
A januárban megjelölt nyolc, teljesen magyar tannyelvű általános iskola és a kedden kiemelt státushoz jutó intézmények esetében mikor zárul le, illetve mikor kezdődik el a társalapítói jogok átvételének a folyamata?
– A nyolc általános iskolát illetően meg kellett várnunk a szerb kormány átalakítását, hiszen az általános iskolák alapítója a köztársaság. Most elérkezett annak az ideje, hogy lefolytassuk ezeket a tárgyalásokat. Remélem, hogy a tanév végéig a szerb kormány elé kerülnek a döntések, amelyekkel a társalapítói jogok átruházódnának az MNT-re. A legutóbbi ülésen kiemelt iskolák esetében tudni kell, hogy nem vesszük át mindegyik intézmény társalapítói jogát. Még mérlegelni kell, hogy mely intézmények esetében lenne ez célszerű. Ugyan nem egyedül döntök erről, de megelőlegezve azt hiszem kijelenthetem, hogy az iskolák többségében átvesszük a társalapítói jogokat.
Ha jól értelmeztük, akkor a nemzeti tanácsokról szóló törvény alapján a nemzeti tanácsok azoknak a közoktatási intézményeknek a 25 százalékát nyilváníthatják kiemeltté, ahol az adott kisebbség nyelvén is folyik oktatás. Ennek értelmében a magyar közösség számára lezárult ez a folyamat?
– Két szabad helyünk van, mivel Újvidéken még meg kell jelölni egy általános iskolát, erre vonatkozólag az újvidékieket kértük fel a javaslattételre. Az is elképzelhető, hogy amikor befejeződik a tordai általános iskola önállósulási folyamata, akkor az az intézmény is kiemelt státust kap.
