Széchenyi István levelezései közül több mint 500 már most olvasható, a maradék 4500 levél feltöltése pedig javában zajlik. A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) – számolt be róla több hírportál is, például a 24.hu, illetve a kultura.hu.
Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható a https://szechenyilevelezes.abtk.hu weboldalon.
A Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projekt munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a BTK Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A munka jelenleg két korábbi kutatás iratanyagának felhasználásával zajlik.
A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, de az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház is jelentős gyűjteménnyel rendelkezik.
A lokáció adta nehézségek mellett a Széchenyi-levelezés feldolgozásának és kiadásának különleges nehézsége a nyelvi tarkaság, hiszen azok németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, sőt, ezek olykor akár egy levélen belül is keverednek.
A levelek átírásánál szöveghűségre törekszenek a kutatók. A levelekhez szövegkritikai lábjegyzet, valamint magyarázó tartalmi végjegyzet is készül.
Az említett első időszakhoz tartozó, online már olvasható 549 levél közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható.
Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba – többek között a család, barátságok, a gazda – vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között.
A BTK TTI közleménye szerint a hatalmas mennyiségű primer forrás a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága – így a politika-, az eszme-, a társadalom- és a gazdaságtörténet, valamint szűkebb részterületei – város-, technika-, mentalitástörténet – számára is információbázist jelent majd.
