Szabadkai városházák címmel nyílt csütörtökön kiállítás Budapest Főváros Levéltárában, a S zabadkai Történelmi Levéltár anyagát így most Eszék és Vinkovci után a magyar fővárosban is láthatják az érdeklődők az előttünk álló egy hónap folyamán.
Az ünnepi megnyitón Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója a vendégeket köszöntve elmondta: a szabadkai városházának építészeti, civilizációs értékei vannak, de „minden szabadkai valami mást emel ki: azt, hogy ezt az épületet a szívében hordozza, hiszen érzelmi értéke mindannyiunk számára igen nagy”. Az igazgató nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Fővárosi Levéltár helyet adott a kiállításnak.
– A Városháza fennállásának 100. évfordulójára emlékezve tavaly állítottuk össze ezt a kiállítást. Ez a tárlat Szabadkáról, a város múltjáról és a levéltár jelenéről mesél. Arról, hogy az első szabadkai levéltár a Városházán működött – emelte ki magyarul elmondott köszöntőjében az igazgató, az állandóság és a változás jelképének nevezve az épületet.
Á. Varga László, a Fővárosi Levéltár főigazgatója emlékeztetett: a budapesti és a szabadkai levéltár 2006-ban együttműködési megállapodást írt alá.
– Az idén már bemutattuk a Belgrádi Levéltár egyik anyagát, amely a koncentrációs táborokról szólt, a magyar közönségnek bemutattunk egy újvidéki várostörténeti kiállítást, most pedig a Szabadkai Városházák című tárlatnak adunk otthont – mondta a főigazgató.
A kiállítást Milan Vukosavljević, Szerbia magyarországi konzulja és Csomós Miklós, a kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes nyitotta meg. A konzul kiemelte, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kulturális együttműködés igen magas szintű. Csomós Miklós megnyitó beszédében párhuzamot vont Szabadka és Budapest között, mondván, a két település fejlődése szinte ugyanúgy zajlott le.
– A városok növekedése, polgárainak gyarapodása, a fejlődés azt eredményezte, hogy a városházáknak is növekedniük kellett, hiszen csak így fejezhették ki kellőképpen a városok fejlődését – mondta a főpolgármester-helyettes. Csomós Miklós kiemelte:
–A szerb és a magyar nemzet természetes együttélése, az a kulturális sokszínűség, amellyel rendelkezünk, nagyon fontos, ezért őriznünk, ápolnunk kell. Az európai integrációban fontos, hogy az egymásra utalt kis nemzetek még szorosabbra fonják az együttműködést”.
A megnyitó beszédeket követően Gerle János építész mutatta be a szabadkai Városházát és tervezőit, Komor Marcellt és Jakab Dezsőt. Felhívta a figyelmet, hogy a színház épületének eltűnése az első lépés abba az irányba, hogy Szabadka egy másmilyen arculatú várossá alakuljon azt követően, hogy elveszíti szecessziós örökségének sajátosságait.
A kiállítás anyagát a Szabadkai Történelmi Levéltár okmányaiból válogatták össze. A kiállított dokumentumok több korszakból valók. A látogatók okleveleket, jegyzőkönyveket, térképeket, terveket, statisztikai jelentéseket láthatnak a fényképek, plakátok, képeslapok mellett.
