A nemzetközi zsűri (amelynek munkájában Urbán András rendező, a Kosztolányi Színház igazgatója is részt vett) a különböző nemzetközi versenyeken már bizonyított Pál Adriennt tüntette ki a szemle fődíjával. A film, amelynek főhőse, a zárkózott, túlsúlyos, kissé közönyös ápolónő szinte megszállott eltökéltséggel keresi gyermekkori barátnőjét, egyúttal producerének, Pusztai Ferencnek is díjat hozott.
A zsűri a legjobb rendezésért Mundruczó Kornélt tüntette ki, a Szelíd teremtés – A Frankenstein terv című filmért. A legjobb színésznőnek járó elismerést Bacskó Tünde kapta, az East Side Stories című film The Wild Side című epizódjában nyújtott alakításáért. A legjobb színész a zsűri megítélése szerint László Zsolt volt, aki A halálba táncoltatott lány című táncfilmben nyújtott alakításáért kapta az elismerést.
Az Országos Diákzsűri nagyjátékfilmes fődíját, a Zöld Hollót Dyga Zsombor Utolér című alkotása kapta meg.
A Filmszemle tévéfilm-kategóriájának fődíját megosztva kapta Török Ferenc Apacsok és Esztergályos Károly Szégyen – töredékek a huszadik századból című alkotása. A legjobb kisjátékfilmnek a jelenkori Magyarország egyik kevéssé kibeszélt problémáját, a modern kori rabszolgaságot bemutató Csicska bizonyult, amelyet Till Attila jegyez rendezőként.
A dokumentumfilm-kategóriában Sós Ágnes kapta a legjobb alkotásnak járó elismerést a Láthatatlan húrok – a tehetséges Pusker nővérek című filmért.
A tudományos-ismeretterjesztő kategória fődíját Török Zoltán vitte el, Vad Magyarország című munkájával. Az animációs kategória fődíja Molnár Tündét illeti, Simon vagyok című filmjéért.
A Mozisok Országos Szövetsége által alapított, az elmúlt év legnézettebb magyar filmjének járó Petróczy Sándor-díjat az Üvegtigris 3. nyerte el. Érdekességképpen érdemes elmondani: Rudolf Péter alkotását eddig több mint 300 ezer néző látta; sokkal többen, mint az idei Filmszemle összes többi versenyfilmjét együttvéve. A szemle fődíjasa, a Pál Adrienn, amely tavaly Cannes-ban megnyerte a Fipresci-díjat, a linzi közönségdíjat, a zürichi kritikusok díját, a bitolai operatőri díjat és az első Visegrád-díjat, valamint jutalmazták Moszkvában és Rigában is, a magyar mozikban például alig négyezren látták márciusi bemutatója óta. Pedig nem rossz a tavalyi magyar filmtermés: a 11 versenyben lévő alkotás között van kosztümös életrajz, a rideg, külvárosi magyar valóság egy-egy szeletét bemutató film, egy igazán izgalmas, magával ragadó balladafeldolgozás, lélekbúvárkodás egyaránt.
