2024. július 17., szerda

Ne bontsanak le több szecessziós épületet!

Tizennégyezer aláírás szükséges ahhoz, hogy a Szabadkai Nyilatkozat a helyi parlament elé kerüljön
A Raichle Ferenc által tervezett ház bontásának kezdetén. A szecessziós épület helyén ma már tömbház áll. (Fotó: Molnár Edvárd)A tavasszal Szabadkán Településfejlesztés és örökségvédelem címmel szervezett konferencia hatására született meg több civil szervezet összefogásával az az úgynevezett Szabadkai Nyilatkozat, amely azt szorgalmazza, a város további fejlesztése esetén ne bontsanak le több védett, a 19. század végén és 20. század elején felépített házat, épületet. Ehhez 14 ezer aláírást is összegyűjtenek majd.

A nyilatkozatban példaként említik a két, Raichle Ferenc által tervezett házat a Vasa Stajić utcában, amelynek helyén lakótömb épül, illetve a Népszínház épületének lebontását, ami ellen a polgárok és a szakma is tiltakozott.

Civil szervezetek egy csoportja, hazaiak és magyarországiak közösen, amelyek a kulturális örökség megóvásával foglalkoznak, közösen készítették el a Szabadkai Nyilatkozatot, illetve kezdték el a petícióhoz szükséges aláírásgyűjtést. A petícióval követelik, hagyjanak fel a védett, szecessziós stílusban épült épületek bontásával, illetve a városképbe nem illeszkedő tömbházak építésével.

Dr. Viktorija Aladžić, az Építőmérnöki Kar professzora azt mondja, hogy felmérték a mostani állapotokat, a Szabadkai Nyilatkozatban pedig leírták a javaslatokat, amelyek a megoldást jelentenék ezeknek a problémáknak az esetében.

– Ahhoz, hogy ez a javaslat a helyi parlament elé kerüljön, hogy egyáltalán vitát kezdeményezzenek ennek kapcsán, a szavazópolgárok tíz százalékának aláírására, vagyis legalább 14 000 ember kézjegyére van szükség – mondta dr. Viktorija Aladžić.

A Szabadkai Nyilatkozatban többek között szerepel egy részletes kivizsgálás elvégzésének a szükségessége, amelynek köszönhetően feltérképeznék a várost, és feljegyeznék mindazokat az épületeket, amelyek a múlt század fordulóján épültek.

– A városi büdzsében a gazdasági válság miatt természetesen kevesebb a pénz, amelynek következménye, hogy a magánvállalatoknak adják a lehetőséget, hogy az elhagyatottabb, de értékes épületek helyén betontömböket építsenek, amelyek egyáltalán nem illenek a városképbe. Az is megengedhetetlen, hogy a város központjában egy hatemeletes szállodakomplexum épüljön. Be kell vonni a civileket és a szakmát a városkép alakításának a folyamataiba – mondta Višnja Kisić, az Europa Nostra szerveződés belgrádi irodájának titkára, amely szervezet 400 civil szervezetet ölel fel, amelyek mind a kulturális örökség védelmével foglalkoznak.

A Szabadkai Nyilatkozatot támogatja többek között Deák Ildikó, a Nemzeti Kulturális Alaptól, Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke, amely szervezet szintén a szecessziós épületek megóvásával foglalkozik Európa-szerte.

A Szabadkai Nyilatkozatban többek között szerepel: Szabadka örökségének megőrzése érdekében tevékenykedő civil szervezetek bevonásával létre kell hozni egy civil testületet (CSO), amely a következőkben a hatóságok partnereként fog szolgálni a Szabadka örökségét érintő kérdésekben, illetve figyelemmel kíséri a jelen dokumentumban megfogalmazott ajánlások végrehajtását, és arról időszakos jelentéseket állít össze.