Javában tartanak a vajdasági parlament e heti ülésének előkészületei, hétfőn ülésezett a nemzeti közösségek tanácsa is, és támogatta hat két-, vagyis magyar és szerb nyelvű középiskola alapítói jogainak részleges átruházását a Magyar Nemzeti Tanácsra. Ezenkívül elfogadta a Vajdasági Ruszin Művelődési Intézet alapítási okiratának módosítását, melynek lényege Juhász Attila tartományi művelődési és tájékoztatási segédtitkár szerint abban van, hogy az intézet székhelyét áthelyezik Keresztúrról Újvidékre.
A tanács egyhangúlag támogatta a zentai Gimnázium alapítói jogainak 40, a Közgazdasági-Kereskedelmi Középiskola 30, és az Egészségügyi Középiskola 30 százalékos átruházását a Magyar Nemzeti Tanácsra, és ugyanígy járt el az adai Műszaki Középiskola esetében, ahol a tanítás nyelve 90 százalékban magyar, vagyis ezen intézmény esetében a tanács egyhangúlag támogatja az alapítói jogok 50 százalékos átruházását az MNT-re. A topolyai Mezőgazdasági Középiskola esetében 30, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági Műszaki Középiskola esetében pedig 40 százalékos jogátruházást támogat. A javaslatot megindokolva Deli Andor tartományi jogalkotási, nemzeti kisebbségi és oktatási titkár hangsúlyozta, hogy ezzel a hat középfokú intézménnyel befejeződik az alapítói jogok egy részének átruházása a Magyar Nemzeti Tanácsra. Az alapítói jogokat, mint mondta, arányosan ruházzák át a nemzeti tanácsokra, attól függően milyen arányban van jelen az adott nemzeti közösség egy-egy oktatási intézményben. Az átruházást kérvényezni kell, azt követően pedig a tartományi kormány, majd a parlament dönt sorsáról.
– Az oktatási törvény értelmében végre kell hajtani a jogok átruházását a nemzeti tanácsokra vegyes tannyelvű iskolák esetén. Ez nem történik automatikusan, kérvényezni kell. A nemzeti tanácsok közül eddig a Magyar Nemzeti Tanács tartott erre igényt, és meg is adták neki ezeket a jogokat – magyarázta kérdésünkre Juhász Attila. – Gyakorlatilag nagyon fontos, hogy ily módon a legitim kisebbségi testületek befolyást gyakorolhatnak az intézményekre, melyek működésébe közvetlenebbül belelátnak, és segíthetik azt. Egy kisebbségi közösség számára nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a nemzeti kultúra, a nemzeti történelem, a specifikus nemzeti rendezvények, ünnepségek, külsőségek és belső tartalmak hatékonyabb érvényesítésére. Ugyancsak fontos mozzanat, hogy az átruházástól függetlenül az állam továbbra is folyamatosan pénzeli ezeket az intézményeket.
– Ezzel a döntéssel pontot tehetünk a vitás kérdések végére, teljes mértékben élhetünk a törvény adta lehetőségekkel, tehát a magyar iskolákban vagy a magyar többségű iskolákban teljes mértékben érvényesíthetjük érdekeinket – fogalmazta meg Sándor József képviselő.
