Újabb ünneplésre, pontosabban újabb színdarab bemutatójára készül a Zentai Magyar Kamaraszínház. Szombaton este Marsha Norman Jóccakát, mama! című színdarabját mutatják be a színházban, László Sándor rendezésében: Маrsha Norman, kortárs amerikai írónő nagy sikerű drámája 1983-ban Pulitzer-díjat kapott, s film is készült az alkotásból. A zentai kamaraszínház darabjában a Mamát Banka Lívia, Jessie Cates-t Szilágyi Ágota, az Újvidéki Színház színésznői alakítják, a dramaturg Gyarmati Kata, a díszleteket és a jelmezt Csík György készítette, a színdarab rendezőasszisztense pedig Ferenc Jutka és Bózsó Izabella.
– A Jóccakát, mama! egy kétszereplős darab, s egy nagyon érdekes problematikát, az eltávozás, az öngyilkosság tényét boncolgatja – mesélt a színdarabról Gyarmati Kata, aki egyben hozzáfűzte, hogy mindezt úgy teszi, hogy a lány bejelenti, hogy öngyilkosságot szándékozik elkövetni, és ebből az alaphelyzetből kiindulva fejtegeti az írónő a két hősünk életét, a múltját, a jelenét.
– Nyilván nem egy egyszerű dolog az, hogy valaki bejelenti az öngyilkosságát, s ennek a feldolgozása és a bejelentése sem egy egyszerű dolog, s rengeteg olyan lehetőséget nyújt a szöveg, amelynek kibontása szerintünk nagyon szép színészi feladat, s nagyon szép színészi munkára ad lehetőséget, amit a két színésznőnk tökéletesen abszolvált is – tudtuk meg a színdarab dramaturgjától, aki egyben elmondta azt is, hogy a színdarabban 1 óra húsz percben egy olyan történetet ismer meg a közönség, amely akár személyesen is átélhető bárki részéről, és maga a történet morbiditása is a darab végére megértésre talál a közönség körében.
– Mérhetetlenül lírai és mérhetetlenül drámai ez a darab, s nagyon-nagyon emberi – jegyezte meg a beszélgetés során László Sándor, a színdarab rendezője, aki egyben elmondta azt is, hogy ez a dráma egyike azoknak, amely során legközelebb tudunk kerülni egy emberhez, függetlenül attól, hogy melyik karakterről is beszélünk, s ha nem is volt hasonló helyzetben részünk, nagyon ismerjük az életüket, mert nem kizárólag az öngyilkosságról szól ez a darab, hanem egyben két ember együttéléséről is, akik annak ellenére, hogy életüket egy fedél alatt töltik, elmennek egymás mellett, nem tesznek fel egymásnak kérdéseket, s nem adnak válaszokat, s egyszer
csak adódik egy élethelyzet, amikor kérdések és válaszok tömkelege születik alig néhány óra leforgása alatt, s két ember megismeri egymást, és közelebb kerül egymáshoz.
– Ezzel nap mint nap találkozunk az emberi kapcsolatainkban, amikor nem beszélgetünk egymással. Pedig ha ez történne, akkor ezek a helyzetek megelőzhetőek lennének. Nagyon remélem, hogy az előadás elgondolkodtatja a nézőket, akár úgy is, hogy gondolkozni kezdenek arról, hogy mennyire is ismerik a gyermeküket, a szüleiket, a házastársukat, a szomszédukat stb. S az előadás után lesznek olyanok, akik elkezdenek kérdezgetni, és kíváncsiak lesznek a környezetükre – tudtuk meg a rendezőtől.
Szilágyi Ágota, aki egyébként egy éve az Újvidéki Színház tagja, elmondta, hogy amikor egy ilyen szöveghez nyúl, mint a szombaton bemutatásra kerülő színdarab, akkor szükségszerű, hogy bizonyos kérdéseket feltegyen önmagának is.
– Ha mélyen magunkba nézünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy egyaránt bennünk van az élet igenlése, de egyben a tagadása is. Én folyamatosan azokkal a kérdésekkel szembesültem önmagammal, hogy mik azok a dolgok, amelyeket én igazán szeretek, mi az, ami életben tart minket, s mi az, amit szeretünk? – mesélte Ágota.
– Az már 50 százalékos siker, amennyiben jól érzed magadat a próbafolyamatok alatt, s mi itt igazán jól érezzük magunkat. Nagyon izgalmas próbák voltak, és nagyon izgalmas darabról van szó, s reméljük, hogy felcsigáztuk az emberek érdeklődését, s ha már csak annyit el tudtunk érni, hogy az előadás után egy-két ember előveszi mobiltelefonját, és ír egy sms-t az anyukájának vagy a lányának, szomszédjának, barátjának, amelyben az áll, hogy „szeretlek”, akkor az már számunkra siker lesz. – emelte ki végül Banka Lívia. A színdarabot szombaton és hétfőn este fél nyolctól, vasárnap pedig este hét órától játsszák a zentai színházban.
