A Kiss Lajos Néprajzi Társaság Magyar Tudomány Ünnepe keretén belül szervezendő rendezvényére Zentán kerül sor, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában, november 6-án, hétfőn, 13 órai kezdettel, melyre mindenkit szeretettel vár.
– Tanácskozásunk ez alkalommal nem a konferencia címet viseli, hanem valóban egy beszélgetős találkozásra szeretne a Társaság sort keríteni, hiszen sok új téma, terület vár ránk, amelyekkel a jövőben foglalkoznunk kell. Az ötletek szintjén maradva új kutatási területek feltárására és kidolgozására szeretnének rávilágítani.
Alább olvashatnak eligazító példákról, amelyekhez az Önök tapasztalata színesítheti kultúránk esetpéldáit.
Műszaki gyarapodás – lelki hanyatlás
Az interdiszciplináris szó eredetileg a különböző tudományok kapcsolatát jelentette. A legtöbb esetben erre gondolunk. Napjainkra a szó tartalma kiterjed a különböző tudományágakon belüli kapcsolatokra. A kutatási területek átalakultak, átrendeződtek, már nem „csak” a múltat kutatjuk, hiszen új paradigmák alakultak ki.
Manapság két véglet között éljük az életünket. Gyerekeinket arra igyekszünk rávezetni, hogy minél többet foglalkozzanak hagyományainkkal és tudományos kutatásokkal, addig a gyerekek többségénél a globalizáció hatása érvényesül.
A társadalomnéprajz hozza a legnagyobb változást, ha figyelembe vesszük, milyen volt az együttélés egy-két évszázaddal előbb és milyen most. Milyen megnyilvánulási formái vannak az interdiszciplináris együttlétnek?
A néprajztudományon belül is sokrétű (idegenszerű) kapcsolat járul hozzá egyes tudományok sokrétű vizsgálatához. Egyik kézenfekvő példa erre a folklór majd minden területe. Első helyre a népmesekutatást, illetve a mesékre gyakorolt nemzetközi hatást helyezzük. A népmeséket mikor és hogyan váltotta fel a műmese, és napjainkra az interdiszciplináris kapcsolatoknak köszönhetően mi lépett a helyükbe?
Az étkezési kultúránk egész sora változott meg a más nemzetekkel történő együttélés következtében. Már a legtöbb helyen a magyar ünnepeinkhez fűződő ünnepi ebéd eltűnt, helyébe a Balkánra jellemző ünneplési szokásrend lépett.
Újkori ünnepségek (jelenségek) – pl. a halloween – miért érdekesebb, mint a hagyományos töklámpás?
A 20. század utolsó pár évtizedében a tudomány felismerte a kutatások olyan kontextusba helyezésének szükségességét, hogy az emberek milyen jelentést és szándékot kapcsolnak cselekedeteikhez.
Fenntartható-e a nyelvi sokszínűség? A diverzitás kifejezésre jut-e az alkalmazkodás terén.
Az iskolai oktatás és a családból hozott tudás közötti kapcsolat nem egyértelmű.
Konferenciánk, illetve a tanácskozás célja, hogy a jelen helyzetben hogyan tudunk védekezni a felmerült – számunkra – negatív jelenségekkel szemben. A téma nagyon összetett – áll a meghívóban. Az érdeklődők részvételi szándékukat péntek délig dr. Szőke Anna elnök szoketanna@gmail.com villámpostacímére jelezhetik.
