A Kiss Lajos Néprajzi Társaságot az a megtiszteltetés érte, hogy meghívást kapott a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság V. vándorkonferenciájára. A konferencián dr. Szőke Anna, a társaság elnöke mutatta be az elmúlt három évtized munkáját, valamint Kónya Sándor tartott képprezentációt.
A Kiss Lajos Néprajzi Társaság még a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság szakosztályaként kezdte a munkát, három évtizeddel ezelőtt, mondta el lapunknak Szőke Anna.
– A társaság létrejöttét 1990-től datáljuk, de akkor még a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság szakosztályaként működött. Kiváló szakemberek csatlakoztak ide: Kalapis Zoltán, Valkai Zoltán, Tripolsky Géza, dr. Silling István, Balla Ferenc, dr. Papp Árpád, dr. Jung Károly, csak hogy néhányukat említsem. Már 1995-ben érlelődött, hogy önálló egyesületként is meg kell alapítani a néprajzi társaságot, aminek az első elnöke Dévavári Beszédes Valéria lett. A Kiss Lajos társaság 33 évét tulajdonképpen 3 periódusra tudjuk bontani: 2001-ig Dévavári Beszédes Valéria irányította a civil szervezetet, ezt követően 2013-ig dr. Papp Árpád és dr. Raffai Judit vezették a társaságot, felváltva. Őket követtem én a társaság élén. Ami a munkát illeti, Valéria nagyon sok konferenciát szervezett, főleg a népi vallásosság terén. Ezek vándorkonferenciák voltak, számos helyszínen. Az ezeken bemutatott tanulmányokat a Létünkben és a Hídban jelentették meg, de ezek olyan kutatások voltak, amiket nem ártana kötetben is megjelentetni. Ezt az időszakot követően Papp Árpád nagyon sok adatgyűjtővel dolgozott, és létrehozták a Vajdasági Magyarok Atlaszát. Ez megjelent CD formában, majd az anyag megjelent kötet formájában is, ami igazán népszerű lett. A Papp–Raffai elnökpárosra még jellemző, hogy bevonják a pedagógiát a néprajzba, vagyis, hogy hogyan kellene oktatni a néprajzot. Komoly konferenciákat szerveznek ebben a témában, valamint az ő munkásságukhoz fűződik a fiatal néprajzkutatók és antropológusok konferenciájának megszervezése is. Ebből hatot szerveztek – számolt be a jelenlegi elnök.
Szőke Anna elnöksége alatt – 2013-tól – számos konferenciát szerveztek (-nek), köztük több megemlékező konferenciát. Ezidáig 11 konferencia volt, amely a kutatásokon alapult, valamint 4, amely a megemlékezéseken. dr. Harkai Imre néprajzkutató, Borús Rózsa népszokáskutató, Tripolsky Géza és dr. Burány Béla zentai néprajzkutatói, valamint dr. Papp György magyarkanizsai egyetemi tanár munkássága előtt tisztelegtek ezeken. Egy emlékkonferencia keretében emlékeztek meg dr. Penavin Olga nyelvészről, tudtuk meg az elnöktől, aki arról is beszámolt, hogy az emlékkonferenciák mellett köszöntések is voltak. Köszöntötték a 70 éves Csorba Bélát – és ennek tiszteletére a Híd egy teljes kötetet jelentett meg a társaság tagjainak írásaiból – , a 70 éves Silling Istvánt és a 70 éves Kónya Sándort. Szőke Annát is köszöntötték 70. születésnapján, majd 75. születésnapján is. A társaság konferenciái között volt néhány több napos is, mint pl. 2016-ban a tekijai búcsúra való emlékezés, tudtuk meg Szőke Annától. Ez annak a legendának állított emléket, hogy a török hadak augusztusban megfagytak Tekijánál. A konferencia helyszíne Tekija, Temerin és Újvidék volt. A másik jelentős, több napos konferenciát a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából szervezték, és négy napig tartott. Ennek helyszíne volt Bajsa, Torontálvásárhely, Maradék és Bácsfeketehegy. A harmadik ilyen jellegű konferencia a Kálmány Lajos-konferencia volt Csókán. Ez is három napig tartott, és bejárták azt a vidéket, ahol Kálmány a kutatásait végezte. A társaság elnöke kiemelte, hogy az ilyen nagy volumenű események pénzfüggők, ezért ma már nehezen lehetne kivitelezni valami hasonlót.
Forrás: Kiss Lajos Néprajzi Társaság
A köszöntések és konferenciák mellett az elmúlt 10 évben számos könyvbemutatót is tartott a társaság, melyek közül Szőke Anna külön kiemelt egy kettős könyvbemutatót. Ezen Jung Károly: Folklór minden időben és más témák című könyvét, és a társaság által kiadott A tekijai boldogasszony köszöntése című könyvet mutatták be.
A társaság terveiről szólva az elnök elmondta, hogy egy kicsit a kulturális antropológiai irányába kell hajlaniuk.
– A fiatalok már a kulturális antropológiát követik, ez az, ami érdekli őket. Tudjuk, hogy a jelen kutatása, ötvöződve a múlttal, hogyan változott a globalizáció hatására. Hogyan változtak meg a szokásaink, ezzel kell most foglalkozni. Azt kell feldolgozni, hogy a kisember hogyan éli meg ezeket a változásokat. Sok példa van, amire oda kell figyelni. Nagyon nagy változások vannak a hagyományainkban, de pl. az étkezési kultúránkban is – mondta el a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, majd hozzáfűzte, hogy ezekkel a témákkal fognak foglalkozni a jövőben.
Nyitókép: Forrás: Kiss Lajos Néprajzi Társaság
