Nagy István festőművészi és emberi nagyságának keresztmetszete

A Szabadkai Városi Múzeumban csütörtökön N. Kovács Zita, a bajai Türr István Múzeum művészettörténésze A Nagy István kutatás új forrásai, új interpretációs és korszakolási lehetőségei címmel tartott előadást.

Az előadással Nagy István festőművész születésének 150. évfordulójára emlékeztek.

N. Kovács Zita az előadás és az emlékév kapcsán egyebek mellett elmondta:

– A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum és a bajai Türr István Múzeum a Nagy István-emlékévben sok szakmai programot: kiállításokat, konferenciát, kötet megjelenését, előadás sorozatot tervezett. Mindebben a Szabadkai Városi Múzeum is együttműködő partnerként társult hozzánk.

Novemberben Baján tartottunk egy konferenciát, ahol kilenc előadásban próbáltuk feltárni azt a távolságokban és időben is nagyon széles életművet, amely a Kárpát-medencében Csíkföldet, Budapest, a Bakony, a Kiskunság vagy Baja, a Bácska, Szabadka térségét összekötötték Nagy István életművében. Ezeket a korszakokat, illetve az életút jeles állomásait tártuk fel a művészettörténész-kutatókkal, köztük volt a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze is, Ninkov Kovacsev Olga. Jómagam is tartottam egy előadást a bácskai időszakáról, amely kapcsán meghívást kaptam ide, a Szabadkai Városi Múzeumba, hogy Nagy Istvánnak nemcsak azt a korszakát tárgyaljuk, amely ehhez a térséghez köti, vagy ehhez korszakhoz, amikor itt élt és alkotott, hanem, hogy olyan új forrásokat és interpretációs lehetőségeket vázoljunk fel a szakmának, a művészetkedvelőknek, amely mentén fontos újra meg újra aktualizálni a kutatás eredményeit, hogy az életművét a maga teljességében és valóságában tudjuk feltárni, akár kiállítások, kötetek formájában – hangsúlyozta a művészettörténész.

Az előadás ideje alatt a látogatók megtekinthetik azokat a Nagy István-alkotásokat is, amelyek a Szabadkai Városi Múzeum tulajdonát képezik, és a bajai Türr István Múzeum Nagy István 150 – Teória nélkül című idei kiállításán is bemutatásra kerültek.  

Ninkov Kovacsev Olga, a különleges, emberséges jellemű, kivételes zsenialitással rendelkező művészről, illetve a Szabadkai Városi Múzeum tulajdonában lévő képekről elmesélte:

– Nagy István 1929-ben élt Sajkásszentivánon és Verbászon. Akkor készült a Pechán József fiáról, Béláról alkotott pasztellkép, amely a magyar képtár katalógusába is belekerült. Én úgy éltem meg Nagy Istvánt, mint olyan alkotót, aki nagyon szerette az embereket és annak ellenére, hogy nem beszélte a nyelveket, sem németül, sem szerbül nem értett, de kiválóan kommunikált más módon. A nagyon ismert lány arckép például Sajkásszentivánon készült, továbbá több más munka is. Mindezt 1966-ban Bela Durancinak sikerült összegyűjtenie – emelte ki a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze. Az előadás helyszínéül szolgáló teremben látható kamarakiállítás – portrékat és tájakat ábrázoló – kifejező képei mellett Ninkov Kovacsev Olga bemutatott az érdeklődőknek egy további, a múzeum egy másik tárlatának darabját képező Nagy István-képet is, amelynek címe: Mezei munka.