Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tudományos folyóirata, a Hungarológiai Közlemények 2023-ban négy tematikus számot jelentetett meg. Az írások a szűk szakmai és tudományos réteghez tartozók mellett mindazok számára érdekesek lehetnek, akiket foglalkoztat a vajdasági magyar kultúra, irodalom, művelődéstörténet és nyelvészet.
A múlt évi 1. szám színháztörténeti tanulmányokat tartalmaz. A kutatók vajdasági magyar színházi előadások rekonstrukciójára vállalkoztak. Olvashatunk Shakespeare Hamletjéről, Deák Ferenc Légszomjáról, Dürrenmatt Play Strindbergjéről, Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című művének színpadra állításáról, a Nem élhetek muzsikaszó nélkülről, a Sztárcsinálókról és a Tompa Gábor rendezte Médeia-körökről. A szabadkai Népszínház és az Újvidéki Színház előadásai mellett egy már nem létező színházról, a topolyai Járási Magyar Népszínházról is szó esik. A szerzők között találjuk Oláh Tamást, Dudás Robertet, Horváth Futó Hargitát, Szabó Réka Dorottyát, Táborosi Margarétát, Szűcs Dórát és Góli Kornéliát. Az újvidéki Magyar Tanszék és a Művészeti Akadémia tanárai mellett újvidéki és szegedi doktoranduszok és egyetemi hallgatók írásaival is találkozunk, ami azt mutatja, hogy Hungarológiai Közlemények kiadója nagy figyelmet fordít a tudományos utánpótlásra is. A folyóiratszámban egy felénk ritkaságszámba menő könyvtártörténeti munka is megjelent jeles magyarországi kutatók tollából: Zsömle Viktor, Németh Katalin és Kiszl Péter az Amerikába, Nyugat-Európába és Ausztráliába emigrált könyvtárosokat mutatta be.
A 2. és 3. szám a minoritáspoétikával foglalkozik. A szerzői gárda a minoritást nem csupán nemzeti kisebbség értelemben, hanem a legtágabb értelemben fogja fel, minden peremre szorult, kirekesztett társadalmi réteget ide sorol, a róluk való irodalmi beszédmódot vizsgálja. A lap nemzetközi jellegéről tanúskodik, hogy a szerzők 6 ország (Magyarország, Szerbia, Románia, Szlovákia, Horvátország, Ukrajna) 13 tudományegyetemén végeznek kutatómunkát. A minoritás poétikájának elméletét a 2. szám élén Thomka Beáta mutatja be, majd Medve Zoltán horvát és magyar írók Kafkáról szóló regényeit elemzi. Mikola Gyöngyi Nabokovról és Tolnai Ottóról, Toldi Éva Terézia Moráról, Biró Annamária Hatvany Lajosról, Csehy Zoltán Márai Sándorról, Tapodi Zsuzsa Daday Lorándról, Gazdag Vilmos pedig a kárpátaljai magyar irodalomról írt.
A 3. számban Polgár Anikó Lesznai Annáról, Papp Ágnes Klára Illyés Gyuláról, Bombitz Attila Kovács Lajosról, Marko Čudić Spiró Györgyről, Kovács Krisztina és Novák Anikó Sándor Ivánról, Utasi Csilla az Új Symposion folyóirat esszéírásáról, Horváth Futó Hargita Gion Nándorról, Utasi Anikó a Messzike című gyermekvers-antológiáról, Ladányi István pedig Danyi Zoltánról értekezett.
A 4. számban a nemzetközi szerzőgárda nyelvi-, nyelvhasználati kérdésekkel foglalkozott. Andrić Edit azokról a szólásokról és közmondásokról írt, amelyeket ugyanúgy mondunk szerbül is és magyarul is. Borbély Anna a kétnyelvűség kérdéseit, Kovács Rácz Eleonóra a szerbnyelv-használatot vizsgálta. Zentai Péter Zenta város kétnyelvű felirataival foglalkozott. Katona Edit is összehasonlító elemzést végzett, s arról értekezett, hogyan nevezzük meg az eseményeket szerb és magyar nyelven. Juhász Tóth Tímea Vajdaság Hivatalos Lapjának fordítását elemezte, Molnár Csikós László a vajdasági hivatalos helynévhasználatról írt. Rosenberg Mátyás a romani nyelvvel foglalkozott. A Berente Anikó, Kontra Miklós, Németh Miklós, Schirm Anita és Sinkovics Balázs kutató- és szerzői csoport azt mutatta be, hogyan vélekednek a népnyelvről Szegeden és környékén. Marthy Annamária az orvos-beteg kommunikációt vizsgálta, a szülésznő és a szülő nő közötti nyelvi interakció jellegéről írt. Vermeki Boglárka a gyermekek beszédének nyelvi jellemzőit vázolta fel.
A Hungarológiai Közleményeket főszerkesztőként Toldi Éva jegyzi. Megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatja. Elektronikus formában a folyóirat a https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/issue/view/188 honlapon, valamint a nemzetközi CEEOL adatbázisban is olvasható: https://www.ceeol.com/search/journal-detail?id=1792
A Hungarológiai Közleményeket jegyzi a nemzetközi ErihPlus folyóiratbázis is.
