Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara és a szerb kormány közpolitikai titkárságának szervezésében tegnap megnyitották a Tudomány és közpolitika találkozása című nemzetközi konferenciát, mely keretében két nap alatt több mint 30 résztvevő mutatkozik be 11 országból. A konferencia célja, hogy bemutassa a tudományos és politikai párbeszédben rejlő lehetőségeket, valamint platformként szolgáljon a tapasztalatok és ötletek cseréjéhez. A résztvevők bemutatják és megvitatják azt, hogy a tudományos közösség által elért tudást és eredményeket hogyan lehetne jobban felhasználni a közpolitikai problémák megoldásában.
– A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy az oktatás, a tudomány, valamint a közpolitika közötti kapcsolatot szorosabbra kellene fűzni. Ennek az oka pedig, hogy a különböző kutatási területekről származó ismeretek hozzájárulnak a társadalom problémáinak megértéséhez, illetve segíthetnek abban is, hogy az illetékesek jobb megoldásokat találjanak a politikai döntéshozatalban. Mi itt az előadások során kitérünk például a fenntartható fejlődésre, az adattudományi módszerek felhasználására és a megalapozott döntésekhozalra is – mondta Jasna Atanasijević, az Újvidéki Egyetem Tudományos Bizottságának elnöke, a program főszervezője.
Jasna Atanasijević (Fotó: Ádám Jennifer)
Sanja Mešanović, a Szerbia Közpolitikai Titkárság igazgatóhelyettese kiemelte, az országok problémái többé-kevésbé azonosak.
– A mai társadalom nagy és összetett kihívásokkal néz szembe. Például a koronavírus-járványra adott reakciók világszerte megmutatták a politikai problémák és megoldások egymásnak ellentmondó jellegét. Hasonló a helyzet más fontos témákkal is, mint a klímaváltozás, az energiaátállás vagy a migráció. Ahhoz, hogy egy adott ország döntéshozói kezelni tudják a társadalmi kihívásokat, fel kell használniuk a tudományos kutatások eredményeit. Az adatok elérhetősége új lehetőségeket kínál a fontos politikai problémák megoldására – mondta Sanja Mešanović, aki hozzátette, hogy a tudomány és a politika párbeszédét számos fejlett ország magas szinten műveli, de sajnos a világ többi részén nem jellemző a párbeszéd, vagy kezdetlegesebb szinten van. Kiemelte, a konferencia egy lépést jelent a fejlődés irányába.
Dejan Madić, az Újvidéki Egyetem rektora szerint a tudomány és a közigazgatás két nagyon eltérő módon működik.
– A tudományos kutatás akadémiai környezetben zajlik, és ellengedhetetlen kelléke a kreativitás, az innováció és a kísérletezés. A kutatókat az motiválja, hogy objektív bizonyítékokat tegyen közzé a szakértői eljárást követően. A tudósokkal ellentétben a köztisztviselők ritkán specializálódnak egy meghatározott szűk témára, mivel számos politikai problémával kell megküzdeniük. A politikusok arra késztetik, hogy azonnal válaszoljanak a nyilvánosság kérdéseire. Ezért is lenne jó ha a politikusok is értelmeznék és felhasználnák a tudományos eredményeket, hiszen előfeltétel a jól működő társadalomhoz – véli a rektor.
A konferenciát, amely az első ilyen jellegű Szerbiában, az Erasmus + CBHE Politikaalkotás és elemzés projekt keretében rendezték meg, amely élethosszig tartó tanulási programokat dolgozott ki a politikaelemzés területén.
