Bodor Anikó népzenekutató emléke előtt tisztelegve tegnap egész napos népzenei konferenciát tartottak a Zentai Alkotóházban. Az eseményt Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója nyitotta meg. Juhász Gyula, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának vezetője, a konferencia szervezője elmondta, hogy az előadókat igyekezett úgy kiválasztani, hogy vajdasági kötődésűek legyenek, azonban itteni származású, ám Magyarországon tevékenykedő, ottani példákat is bemutató népzeneoktatókat is felkért közreműködőnek.
![A konferenciára elsősorban szakmai közönség érkezett (Fotó: Gergely Árpád) A konferenciára elsősorban szakmai közönség érkezett (Fotó: Gergely Árpád)](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/52715/image-thumb__52715__msz-article-nocrop-own/cms-image-000248426.jpg)
A konferenciára elsősorban szakmai közönség érkezett (Fotó: Gergely Árpád)
– A konferenciát a vajdasági népzeneoktatás és a vajdasági népzenei mozgalmak képviselőivel álmodtuk meg, ezeknek egy nagyon nagy úttörője volt Bodor Anikó, aki 2010-ben itt hagyott bennünket. Rá emlékezünk, és az anyagait igyekszünk közzé tenni mindenféle platformon. Konferenciánkra elsősorban szakmai közönség érkezett, a délelőtti előadásokat követően pedig tanácskozást folytattunk, a népzene intézményesítését illető témákban – mondta Juhász Gyula.
![Bolyos Miklós a Durindó kezdeteiről és jelenéről beszélt (Fotó: Gergely Árpád) Bolyos Miklós a Durindó kezdeteiről és jelenéről beszélt (Fotó: Gergely Árpád)](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/52716/image-thumb__52716__msz-article-nocrop-own/cms-image-000248427.jpg)
Bolyos Miklós a Durindó kezdeteiről és jelenéről beszélt (Fotó: Gergely Árpád)
Király Ernő és a Durindó kezdetei címmel Bolyos Miklós tartott előadást, aki jelenleg az Újvidéki Rádió népzenei és klasszikus zenei szerkesztőjeként tevékenykedik. Mint mondta, egész eddigi életét végigkísérte a népzene, egészen gyermekkora óta:
– Úgy vélem, a rádiónak nagy szerepe van abban, hogy a Durindó 45 éve az útjára indult. Egy olyan rendezvényről beszélhetünk, amely az egész vajdasági népzenész közösséget felöleli. Azon túl, hogy megmutathatják és kipróbálhatják magukat a népzenészek, valójában ez egy nagyszabású találkozó is egyben. A múlt évben Törökbecsén mintegy 1200 részvevő volt jelen, szóval véleményem szerint ez egy igen reprezentatív rendezvény.
![Fábri-Ivánovics Tünde férje kíséretében egy közös juhászénekkel zárta előadását (Fotó: Gergely Árpád) Fábri-Ivánovics Tünde férje kíséretében egy közös juhászénekkel zárta előadását (Fotó: Gergely Árpád)](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/52717/image-thumb__52717__msz-article-nocrop-own/cms-image-000248428.jpg)
Fábri-Ivánovics Tünde férje kíséretében egy közös juhászénekkel zárta előadását (Fotó: Gergely Árpád)
Fábri- Ivánovics Tünde népdalénekes és népi énektanár a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban és a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetében. Előadásának a témája „Noé bárkája” – népi ének oktatás a XXI. században.
– Az előadásom témája maga az éneklés fontossága, mert meggyőződésem szerint a közös éneklés egy jobb életminőséget hoz az ember életébe. Úgy is tekinthetünk erre, mint aminek a hiánya vészhelyzetet jelez, ezért is került a címbe Noé bárkája. Sokféle korosztályt tanítok és tanítottam már, és úgy érzem, hogy amikor érkeznek hozzám az új növendékek, akkor nagyon fontos velük megtalálni a saját céljukat. Felfedni azt, hogy valójában miért is van szükségük az éneklésre.
Több figyelemre méltó előadás hangzott el, kiadványbemutatóra is sor került, valamint a részvevőknek kerekasztal-beszélgetés során alkalmuk nyílt egymással megosztani tapasztalataikat, nézőpontjukat, véleményüket. A konferencia célja, hogy az elhangzottakból népzeneoktatásunk profitáljon.