Nemrég ünnepelte 30 éves fennállását a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, ebből az alkalomból pedig rendezvénysorozatot szerveztek, amely során színházi és zenei események váltakoztak. A szülinapi műsoron mások mellett a Mezei Szilárd – Túl a Tiszán Innen Ensemble is fellépett. Tizenegy zenész lépett fel, és a közönség igazán magával ragadó koncertet hallhatott. Erre a fellépésre méltán mondhatjuk azt, hogy bánhatja, aki kihagyta. A koncert és a zenekar repertoárja valójában egy projektum eredménye, amely egyebek közt a népzene sokszínűvé tételére és annak népszerűsítésére fókuszál. A zenekar 2014 óta négy dupla lemezt adott ki, Vajdasági Magyar Népdalok, Nem füstöl a zentaji gyár kéménye, Citromfa és Turizmus címmel, az ötödik pedig nem sokkal a koncert előtt jelent meg. A projektumról, a zenéről Mezei Szilárddal beszélgettünk.
A magyar népzene találkozott a jazz-zel, és ahelyett, hogy összeütköztek volna, átkarolták egymást. Úgy hallottuk egyebek mellett a Nem zörög a levél, az Érik a szőlő, a Hej, Dunáról fúj a szél dalokat, mint eddig még soha. Honnan jött az ötlet?
– Az ötlet meglehetősen régi, Bodor Anikó még élt, amikor felmerült bennem, hogy szeretnék a magam módján – az improvizatív és a kortárs zene nyelvén – foglalkozni az általa és a mások által gyűjtött (több vaskos kötetben kiadott) vajdasági magyar népdalokkal, amelyeket Bodor Anikó rendszerezett is. Először csak kisebb formációkra és csak néhány népdalt dolgoztam fel, majd 2012-ben megalapítottam a 11 állandó tagú (és alkalmanként bővülő) Túl a Tiszán Innen zenekart. Attól kezdve kifejezetten erre a zenekarra komponáltam ezeket a feldolgozásokat, amelyekkel az itteni, nagyon gazdag népdalkincset az improvizatív zenével igyekeztem szervesen összekapcsolni. Természetesen nem archaikusan, hanem absztrahálva, jó értelemben feldolgozva, de mindig hűnek maradva az eredeti népdalok szellemiségéhez. Nem mellékesen, az egész projektum folyamatos tisztelgés is Bodor Anikó életműve előtt, a köz- és művelődési életünkben betöltött, a mai napig nem kellően értékelt fontos és meghatározó szerepe előtt.
Ez egy lemezbemutató koncert volt, milyen lemezről van szó?
– A Révészem című ötödik lemezünket néhány hete adták ki, így utólag ez is apropójává vált a már korábban betervezett, a Kosztolányi Színház megtisztelő meghívásának eleget tevő koncertnek. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a színháznak és vezetőségének a meghívásért, a nagyon kedves vendéglátásért és a magas színvonalú szervezésért. A zenekarral egyébként több sikeres koncertet is tartottunk, egyebek között Budapesten, a Fonóban és a BMC-ben, Belgrádban a közszolgálati rádió hatos stúdiójában, Magyarkanizsán, Kishegyesen (a Dombos Festen) és Zentán is.
Kiváló zenészekről van szó. Kik alkotják a zenekart?
– A zenekar tagjaival korábban sok éven keresztül és több különböző formációban játszottunk együtt. Az állandó tagok: Andrea Berendika – fuvola, altfuvola, Bogdan Ranković – altszaxofon, klarinét, basszusklarinét, Burány Béla – szoprán- és baritonszaxofon, Tijana Stanković – hegedű, Keszég Ákos – hegedű, Branislav Aksin – harsona (őt a koncerten Szögi István helyettesítette), Marina Džukljev – zongora, Ivan Burka – vibrafon, marimba, Ervin Malina – nagybőgő, Csík István – dobok, ütőhangszerek és jómagam – brácsa és ének. A kibővített zenekarban időnként fellép velünk Svetlana Novaković fuvolákon, Szvetnyik Margit hegedűn, Csányi Zoltán gitáron és nagybőgőn, Predrag Okiljević tenorszaxofonon, Pápista Kornél tubán, Nemanja Mihailović fagotton és Lazar Novkov harmonikán. A zenészek jelentős része vajdasági, szerbiai, egy kisebb része pedig magyarországi, vagy ott él.
Nyitókép: Mezei Szilárd zenekara is fellépett a KDSZ-ben (Molnár Edvárd felvétele)
