A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők. Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon.
A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők. A Szabadkai Városi Múzeum régészeti osztályának középkori gyűjteményében megtalálható néhány párta, melyek a kései középkorból származnak. A leginkább megőrzött példány a Szent Anna-lelőhelyről származik, Felsőtavankútról, ahol az első feltárásokat 1967-ben végezték. A pártáknak íves alakjuk van, és szalaggal rögzítették a lányok homlokára. Ez a fejdísz a népviselet egy részét képezi, mégpedig a kislányok és a hajadonok fejét díszítette, jelképezve ezzel a szüzességet a kereszténységgel összhangban. A Szent Anna-lelőhelyen fellelt párta ezüst spirálrugókkal van díszítve, melyeket egy anyagra varrtak rá és csattal rögzítettek. A dísz alapját képezi egy bőr szalag. A négy spirálrugó diagonálisan van elhelyezve rajta 2 cm helyközzel. A díszek feletti és alatti hely selyem szalaggal van kitöltve, míg a köztük levő részben másik négy spirálrugó van elhelyezve, a másik oldalra diagonálisan, így összekötik az egész díszt. A spiráldíszes párták karakterisztikus jellemzői voltak a Kárpátmedencei viseletnek a 14. század elejétől a 16. század elejéig.
Aspirálokból tudtak formálni kör alakot, virágmintát, vagy ahogyan a Szent Anna-leleten láthatjuk, geometrikus díszítést is. A spirális díszeket leginkább rávarrták a tárgyakra díszítésként, ezért a feltárások során leginkább eldeformálódott leletekre bukkanunk rá. A pártákat a későbbi történelmi korokban is használták, a mintázatokat pedig továbbfejlesztették, és egyre összetettebb mintákat kaptak ezáltal.
(Sorozatszerkesztő: Franciskovity Laura múzeumpedagógus, a jelenlegi ismertetőt Dimovski Neda régész, vezető kurátor készítette)
