Egy rendhagyó könyvtípusról, egy új műfajról van szó, amely összeköti a képzőművészetet az irodalommal, azaz a történettel, hangzott el hétfőn a Belgrádi Városi Könyvtárban, ahol megnyitották a Csupa-kép könyvek című kiállítást, amely középpontjában az egri Bródy Sándor Könyvtár egyedülálló nemzetközi képkönyvgyűjteménye áll.
– Ezekhez a könyvekhez nem kell fordító, sem tolmács, a néma könyveket bárki és bármikor olvashatja. Egész pontosan úgy, hogy figyelünk a részletekre és a fantáziánkkal egészítjük ki a történetet – emelte ki Kaszab Róbert, Magyarország belgrádi kulturális intézménye, a Collegium Hungaricum igazgatója. Ennek az intézménynek köszönhetően érkezett ugyanis Belgrádba az egri Bródy Sándor Könyvtárnak – a műfaj egyik úttörőjének – és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériának a könyvválogatásából készült vándorkiállítás. Az igazgató kiemelte: miközben kezünkben tartjuk és lapozzuk a könyveket, magunkban vagy hangosan meséljük a történetet, saját szavainkkal, a saját tempónkban.
– A képkönyv nem ugyanaz, mint a képeskönyv, és nem csak illusztrációkkal ellátott gyermekkönyvek ezek. A gyerekeket, fiatalokat és a felnőtteket is számos érdekes és megható történettel szólítja meg a képkönyv – emelte ki Kaszab Róbert, majd hozzátette, ezek a könyvek képzőművészeti alkotások is egyben.
Jasmina Ninkov, a Belgrádi Városi Könyvtár igazgatója rámutatott, hogy az olvasóiknak és mindazoknak, akik ellátogatnak a könyvtárba, e kiállítással olyat szerettek volna megmutatni, amivel egyébként ritkán, vagy egyáltalán nem találkozhatnak. Ily módon szeretnének lépést tartani a világtrendekkel. Kiemelte, kétségtelenül egy fiatal irodalmi műfajról van szó, de éppen azért mert nem szavakkal, hanem képekkel mesél el egy történetet, mindannyiunk számára e könyv lapozása másfajta olvasói élményt nyújt.
Angolul csendes könyv, vagyis silent book, magyarul képkönyv az elnevezése annak a rendhagyó könyvtípusnak, amely szöveges kíséret nélkül, csak képek segítségével mesél el egy történetet. Ezek az illusztrált könyvek kifejezetten hangsúlyozzák azt a tényt, hogy az illusztrációk, képek vizuális nyelve semmiképpen sem másodlagos az írott nyelvhez képest. Ráadásul olyan egyetemes erővel és potenciállal rendelkeznek, amely felülír minden nyelvi korlátot – mutattak rá a szervezők.
És valóban, a kíváncsi közönség először fenntartásokkal vette kezébe a kiállított könyveket, ám többségük mosolyogva lapozgatta át azokat. Blaschke Zsuzsanna művészeti menedzser, a kiállítás kurátora tárlatvezetése során azonban a jelenlevők megismerkedhettek e könyvek készítésének összetett technológiájával, sőt azzal is, hogy sokszor a könyvkiadók nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy szöveg nélkül adják ki a képkönyvet. Rámutatott, a válogatásban külföldi kiadványok is szerepelnek.
A jelenlevők megcsodálhatták András Tünde, Bertóthy Ágnes, Csibi Boróka, Godina Eszter, Grela Alexandra, Jásdi Juli, Kárpáti Tibor, Litkei Juli, Makhult Gabriella, Máray Mariann, Maros Krisztina, Rofusz Kinga, Rutkai Bori, Sipos Fanni, Szinvai Dániel, Stark Attila magyar művészek gyakran mind technikájában, mind témájában összetett alkotásait.
Hétfőn a kiállítás kísérőprogramjaként egy workshopon keresztül az érdeklődők kipróbálhatták magukat a silent book készítésében, a történet formálásában, a karakterfejlesztésben és a storyboardban is.
Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele
