Nemrég jelent meg Baráth László Eltévedt lövedékek című kötete, a Vajdasági Magyar Művelődéi Intézet gondozásában. A délszláv háború előtt, a vajdasági magyarok közül is sokan Szarajevóban folytatták a tanulmányaikat, köztük Baráth László, aki a zenei pályát választotta és klarinétművész lett. Önéletírás, élménybeszámoló, élettörténet, napló, bárminek is nevezzük a könyvet műfajilag, nem tévedünk. Valahol mindez egyszerre.
Az est moderátora Bencsik István nyugalmazott újságíró volt, akinek a bevezetőjében arról hallhattunk, hogy Szarajevó sok vajdasági magyar fiatalnak egykor a jövőt jelentette. Az ottani egyetemen tudtak továbbtanulni, megfelelő képzést szerezni, elindítani a szakmai, művészi karrierjüket. A háború viszont mindent felfordított.
Baráth László fiatalként érkezett Szarajevóba, ahonnan a pusztítások közepette távozott, menekült el, amikor már javában folytak a harcok. A boldog békeidőket és a szörnyű borzalmakat is dokumentálta az Eltévedt lövedékekben, amely a VMMI Emlékezések 15. köteteként jelent meg az 1992. április első napjaiban kezdődő szarajevói ostrom harmincéves évfordulóján.
– Nagyon szép és kellemes időt töltöttünk Szarajevóban. Sokunk szíve csücske maradt. Vallási és kulturális sokszínűség jellemezte, ezért a vajdasági magyarok is jól érezték ott magukat. Egy befogadó város volt és mindenki mindenkin segített. Senki sem gondolta, hogy a háború eléri Szarajevót is. 1970-ben mentem oda és 1992 szeptemberéig maradtam. Ahogyan engem is fogadtak, én is fogadtam és kísértem ki több generációt. A háború épp a docensi kinevezésem napján, 1992. április ötödikén tört ki – hallottuk egyebek közt a szerzőtől, aki arról is szólt, hogy az idősebbek általában nem szeretnek a háborúban töltött idejükről beszélni és ő sem akart írni erről, de a pandémiás bezártság csendje előhozta az emlékeket és úgy gondolta, mégis megosztja az olvasókkal.
A kötetben nem csupán Baráth László, hanem más ismert személy történetei is olvashatók, közülük a könyvbemutatón részt vett Bunford Gábor, Lengyel Gábor, Koleszár Nándor, Murényi Mátyás és Papilion Judit, ők is beszéltek az élményeikről.
Az esten felléptek a szabadkai Zeneiskola diákjai, Murényi Mátyás leánykórusa, Baráth Szabó Emília, továbbá felolvasásra került Verebes Ernő: Hunoknak Bosznia című balladája, amely szintén megtalálható könyvben, hiszen ő is Szarajevóban tanult.