A negyedik, illetve az évad utolsó bemutatójához ért a szabadkai Népszínház Magyar Társulata. A Mirko Radonjić rendezésében készült Banović Strahinja/Bánovity Sztrahinya című előadást tekinthetik meg majd a nézők, a premier 10-én, tehát pénteken lesz, az első repríze pedig 16-án. A cím, azaz a címben szereplő név nem véletlenül van leírva két nyelven, ahogyan azt megtudhattuk, a produkció is kétnyelvű lesz, de feliratozások segítenek eligazodni azoknak, akiknek ez nyelvi akadályt jelentene.
Az előadás dramaturgja Brestyánszki B. Rozi, a díszlet és fény szintén Mirko Radonjić munkája, a jelmeztervező Lena Leković, a zenével pedig Pálfi Ervin foglalkozott, aki egyben az egyik szereplő is. A produkcióban mellette G. Erdélyi Hermina, Dedovity Tomity Dina, Hajdú Tamás, Csernik Árpád, Ralbovszki Csaba és Nyári Ákos játszik.
A premiert Miloš Nikolić, a szabadkai Népszínház igazgatója harangozta be a sajtótájékoztatón:
– Nagy örömünkre Mirko Radonjić másodszor is eljött rendezni, és szinte meg vagyok róla győződve, hogy a jövőben is visszatér majd hozzánk. A színházunk arra törekszik, hogy a repertoárja minél sokszínűbb és változatosabb legyen, erre jó példa ez az előadás, de már gondolunk az új évadra is. Nekünk az a legfontosabb, hogy a közönségünknek örömet okozzunk. Habár ez lesz az évad utolsó bemutatója, még nem megyünk pihenni, vendégszereplésekre is sor kerül, a Magyar Társulat hamarosan Kisvárdán lép fel – hallottuk Miloš Nikolićtól.
A darabválasztásról Körmöci Petronella, a szabadkai Népszínház Magyar Társulat igazgatója szólt:
– Amikor a Nušić-darabbal, A gyászoló családdal foglalkoztunk, már akkor volt egy olyan célunk, hogy a térségünkhöz kötődő bizonyos alapművekkel megismertessünk a magyar közönséget, hogy legyen betekintésünk a velünk élő nemzetek kultúrájába is. Örülök, hogy Mirko Radonjić elfogadta a felkérést, mivel nagyon szerény körülmények közt dolgozunk, nemcsak ami az infrastruktúrát illeti, hanem ami a produkciós költségvetéseket is. Nehéz így dolgozni, mert ez a rendezők, az alkotók részéről sok kompromisszumot kíván – hallottuk Körmöci Petronellától.
Az új előadás sajtótájékoztatóján (Fotó: Lukács Melinda)
A rendezés mellett a Banović Strahinja/Bánovity Sztrahinya adaptációja is Mirko Radonjić nevéhez fűződik. Mirko Radonjić a pandémia előtt a Tristram Shandy nagy sikerű előadást rendezte a Magyar Társulatnak:
– A legutóbbi előadásom nagyon kedves a számomra és rendkívül büszke is vagyok rá. Ezúttal szerettem volna egy másmilyen produkciót készíteni. Szeretek valami olyasmit hozni, ami számomra fontos, és ezt utána együtt elemezni, felfedezni a színészekkel, és azon dolgozni, hogy megszólítsa a szélesebb értelembe vett közönséget is. A Banović Strahinja egyik fő eleme Öreg Milija hőskölteménye, amelyet akkoriban Vuk Stefanović Karadžić jegyzett le, de használjuk Borislav Mihajlović Mihiz drámáját is. Lényegében ezekből jött létre az adaptáció és a darab. Arról, hogy ezt a művet fogjuk színpadra állítani, egy évvel ezelőtt kezdtünk el beszélgetni. A háborús állapotokat illetően pedig azóta kiderült, hogy egyes témák sajnos nem tudnak veszíteni az aktualitásukból, akárcsak ez a mű sem, holott a tizenkilencedik század elején lett elénekelve, a története pedig már akkor a távoli múltra tekintett vissza. Ez az, amire a színház tanít bennünket, amivel meglep minket, hogy egy ennyire régi mű is időszerű tud lenni. Legutóbb nagyon jól együttműködtünk a színészekkel, ez volt az egyik oka annak, hogy nagy örömmel jöttem vissza, most pedig még szorosabb lett a munkakapcsolatunk – tudtuk meg Mirko Radonjićtól.
Az előadás szövegkönyve Brestyánszki B. Rozi drámafordítása és Ágh István versfordítása alapján készült:
– A produkcióban magyarul és szerbül is lesznek részek, jelenetek. Öreg Milija hőskölteményét, amelyet Vuk Stefanović Karandžić jegyzett le, Ágh István fordította magyarra. A szövegkönyvünk végleges verziója tulajdonképpen egy közös munka, közös gondolkodás eredménye, együtt csiszoltuk, finomítottuk úgymond, tehát ez egy közös előadás. Nem mellékes az sem, hogy sok zene van benne, énekek hangzanak el, egy eléggé sajátos zenei világban. A produkciót feliratozva játsszuk oly módon, hogy a szerb részeket magyarul feliratozzuk, a magyart pedig szerbül – mondta Brestyánszki B. Rozi.
Az előadásban elhangzik egy részlet Alessandro Baricco Homérosz Iliász című könyvének utószavából is.
