A szabadkai Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület 1990-ben alakult meg, tavaly a járványhelyzet miatt nem került sor a 30. évforduló kapcsán tervezett ünnepségre. Idén viszont be lehetett pótolni, így a rendezvényt szerdán este tartották meg a Városháza dísztermében.
Az egybegyűlteket dr. Pásztor Bálint parlamenti képviselő, Szabadka Város képviselő-testületének elnöke köszöntötte, aki elismerően szólt az egyesület tagjainak elkötelezettségéről és kitartásáról.
Kiemelte a civil kezdeményezések jelentőségét a fiatalok versenyképessé tételében, de kitért arra is, hogy milyen nehézségekkel kellett szembesülni minden ilyen szervezetnek a kilencvenes évek elején, amikor is az értetlenség vagy a félremagyarázás övezte ezeket, sőt igen gyakran az ellenségeskedéssel is meg kellett küzdeni és nem volt veszélytelen közügyekkel foglalkozni:
– Amit a KODDE harminc éve elkezdett, ahhoz akkor hatalmas bátorságra volt szükség. Ma már erre nem szívesen emlékezünk vissza, de a kilencvenes évek elején bármilyen magyar előjelű szervezetet létrehozni, működtetni, óriási kurázsit igényelt. Éppen ezért minden tisztelet megilleti azokat, akik az első napokban a szervezetet képezték, képviselték, működtették, és az első napok alatt tulajdonképpen az egész évtizedet érthetjük. Ha jobban belegondolunk, talán épp a KODDE az, amely Vajdaságban először vette fel Kosztolányi Dezső nevét. Az elmúlt harminc év bebizonyította azt, hogy a KODDE tevékenységére, munkájára nagymértékben szükség van. Pozitív értelemben, jelentősen befolyásolta azt, hogy a vajdasági magyarság, a fiataljai révén, versenyképes lehessen és maradjon. Mostanság az ösztöndíjazás intézményesített keretek között zajlik, állami támogatás van mögötte, konkrétan Magyarország kormányzatáé. Az MNT révén elsősorban, megalkottuk és kreáljuk sok szereplővel együtt az ösztöndíjprogramot, amely számos elemből tevődik össze. Az MNT-nek már több mint tíz éve van egy alapösztöndíja és ehhez nemrég óta külön jogászösztöndíj társult. Az ösztöndíjazás mellett elengedhetetlen a kollégiumi ellátás is. A KODDE-hoz hasonlóan, egykor magánkezdeményezésből indult a ma is működő Rehák Kollégium, de időközben lett Európa Kollégiumunk is Újvidéken. Ha mindezt végiggondoljuk ebben a harmincéves távlatban, nehéz nem észrevenni, hogy jelentősen fejlődtünk. Kezdetben viszont kizárólag a KODDE volt az, amely konkrétan tenni tudott annak érdekében, hogy a fiataljaink ne csak Szabadkán, a hozzá tartozó településeken, hanem Magyarkanizsa, Kishegyes, Topolya községek területein, de Nyugat-Bácskában is ösztöndíjban részesülhessenek. A KODDE-nek más érdemei is vannak, egyebek közt a fogyatékkal élő tanulók felzárkóztatása, Kosztolányi Dezső emlékének a megőrzése és egyáltalán a közösségépítés – hallottuk dr. Pásztor Bálinttól.
A továbbiakban a közönséghez Krmpotity Bacsó Gabriella, a KODDE elnöke fordult:
– Nehéz év áll mögöttünk. Két fontos dologgal kellett megküzdenünk, az érdektelenséggel és a közönnyel. Az elmúlt harminc évben mindig is nehézségekkel küzdöttünk, de igyekeztünk eleget tenni azoknak a céloknak, amiket az alapítóink kitűztek elénk. Azt kevesen tudják, hogy amikor a KODDE harminc éve megalakult, rövid időn belül Vajdaság-szerte létrejöttek a helyi szervezetei is. Ezek később önálló egységként működtek, viszont az elmúlt időszakban lassan megszűntek. Így gyakorlatilag a vajdasági magyarlakta területek hetvenöt százalékán élő, rászoruló diákokat mi segélyezzük. Nagyon fontos az, hogy a diákok versenyképesek legyenek, és amikor egyetemre kerülnek, tudjanak pályázni és megfeleljenek azoknak a kritériumoknak, amelyek mentén tovább boldogulhatnak. Mindig elmondom, hogy az ösztöndíjaztatás, nem egyenlő a diáksegélyezéssel. Az utóbbi sok minden mást is takar, különböző programokat, amelyek révén segíteni tudjuk a diákokat. Az ösztöndíjazás mellett különböző műhelyeket, pótórákat is tartunk – fejtette ki Krmpotity Bacsó Gabriella, aki arról is szólt, hogy készültek egy könyvvel is – a címe A támogatások fontossága az egyén, a társadalom és a régió tükrében – amelyben különböző személyeket kértek fel arra, hogy elmondják, mit jelentenek a támogatások. A könyvet a járvány miatt még nem sikerült megjelentetni, de erre a tervek szerint az elkövetkező hetekben sor kerülhet.
A továbbiakban Krmpotity Bacsó Gabriella köszönőlevelet adott át Mátyus Andrásnak, a visegrádi Szent György Lovagrend nyugat-európai nagypriorjának:
– A programjainkat ugyebár a magyarországi támogatások révén tudjuk megvalósítani, de ezek kezdetben egyéni támogatások voltak. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztak külföldi támogatók is, közülük kiemelném a nemesmiliticsi születésű Mátyus Andrást, aki a kezdetektől fogva velünk van és segíti a diákokat. Az ő közbenjárásával az elmúlt harminc évben több mint ezerötszáz diák részesült támogatásban, csak a KODDE-n keresztül, félmillió euró értékben, de e mellett végeláthatatlan azok sora, akiknek segítséget nyújtott, úgy Vajdaságban, a szülőfalujában, mint a szórványban élő magyarságnak – emelte ki Krmpotity Bacsó Gabriella, Mátyus András pedig azt mondta, hogy azoknak jár a köszönet, akik mindezt elkezdték és akik nemzetünk szellemiségét éltetik.
A rendezvényen, Horváth Emma művészeti vezetésével, felléptek az Életjel – Csáth Géza Művészetbaráti Kör versmondói – Basity Gréta, Bencsik István, Bálint Lukács Mónika és Miklenovics Aranka –, közreműködtek a szabadkai Zeneiskola növendékei, Janković Akacija és Buha Jovana, akiket Sóti Szobonya Emőke készített fel, valamint a műsorban részt vett Krmpotity Dominika, a belgrádi zeneakadémia végzős növendéke is.
Az ünnepség folyamán szó esett a KODDE múltjáról, valamint egy kisfilmet láthattunk a működéséről. A KODDE megalapításának kezdeményezője, alapító tagja és első elnöke dr. Uzon Miklós volt. A megalapítás célja a hátrányos helyzetű, de jó képességű vajdasági magyar diákok támogatása, a magyar oktatás szerepének erősítése és Kosztolányi Dezső emlékének ápolása volt. Alapító és jelenlegi tagjai azt az elvet vallják, hogy a szülőföldön maradás és boldogulás egyik alapfeltétele a színvonalas oktatás megszervezése és az ifjú nemzedék minőséges képzése. Képzett fiatalok nélkül a közösségnek nincs jövője, hiszen egy nemzet megmaradásának záloga, hogy képes legyen lépést tartani a változó világgal és választ tudjon adni annak kihívásaira. Az egyesület ehhez kíván hozzájárulni lehetőségeihez mérten. Minél több adományozót toborozni, minél több diákot minél nagyobb összeggel segíteni.
A KODDE évente több száz diákot segélyez, három évtizedes fennállása óta pedig több ezer szabadkai, topolyai, magyarkanizsai, kishegyesi, zombori, apatini, kúlai, hódsági és verbászi diákot részesített ösztöndíjban, illetve a segítségnyújtás egyéb formáiban is.
