2024. november 22., péntek

FRISSÍTETT: Abdulrazak Gurnah regényíró kapta az irodalmi Nobel-díjat

A gyarmati sors írója a tanzániai születésű díjazott

Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő regényíró kapta az irodalmi Nobel-díjat 2021-ben. Az indoklás szerint „megalkuvástól mentes és szenvedélyes éleslátása kapcsán a gyarmatosítás témájában, illetve a kultúrák és kontinensek közötti örvényében élő menekültek sorsának leírása" alapján választotta őt a bizottság az idei nyertesnek. Magyar nyelven eddig nem jelent meg regénye.

Az 1948-ban Zanzibáron született, de tanzániai származású Gurnah az Egyesült Királyságban él és angolul alkot. Az írót telefonon értesítették a hírről, ő annyira nem számított rá, hogy épp konyhájában volt, mikor a hívást kapta.

Művei a kolonizáció hatásait és az afrikai bevándorlók történeteit dolgozzák fel, közülük a leghíresebb a Paradicsom, amelyet mind a Booker-, mind a Whitbread-díjra felterjesztettek, valamint jelölték a Los Angeles Times Book Award díjra. Az 1960-as évek végén menekültként érkezett Angliába. Közelmúltbéli visszavonulásáig Gurnah a canterburyi Kenti Egyetem tanára volt, angolt és posztkoloniális irodalmat tanított. Tíz regénye és több elbeszélése jelent meg. A menekült hányattatásai visszatérő témái műveinek. Huszonegy évesen kezdett írni, és bár a szuahéli volt az első nyelve, munkáit angolul írja.

A Nobel-díj indoklása szerint Abdulrazak Gurnah megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban. Indoklásában a Nobel-bizottság kiemeli, hogy Gurnah tudatosan szakít a konvenciókkal, az őslakos populációk szemszögét hangsúlyozva. Kerüli viszont a gyarmatosítás előtti „tisztább” Afrika iránti nosztalgiát.

Első regénye Memory of Departure címmel jelent meg 1987-ben, és egy sikertelen felkelésről szól Afrikában. A következő évben látott napvilágot Pilgrims Way című könyve, amelyben a száműzetésben való élet sokrétű realitásairól ír. 1990-ben jelent meg harmadik, Dottie című műve, amely egy bevándorló hátterű nőről szól az 1950-es évek Angliájában. Az áttörést negyedik, Paradise című regénye hozta meg 1994-ben. A mű egyértelmű utalás Joseph Conradra a főszereplő, Yusuf ábrázolásában, de felnövéstörténet és szomorú love story is, amelyben különböző világok és hitek ütköznek. Kelet-Afrikában játszódik a 19. század végén.

Ezt követően látott napvilágot Admiring Silence (1996) és By the Sea (2001) című műve, mindkettő egyes szám első személyben íródott, és arról szól, hogy a menekült miként védi magát a rasszizmustól és az előítéletektől és próbálja elválasztani egymástól a múltat és a jelent.

Hetedik regénye Desertion címmel jelent meg, szintén a gyarmati időkben játszódik Kelet-Afrikában. 2011-ben a The Last Gift című regénye volt a következő, majd 2017-ben jelent meg In Gravel Heart című könyve. Legutóbbi regénye, az Afterlives 2020-ban került a boltok polcaira.

Gurnah igazság melletti elkötelezettsége és a leegyszerűsítéstől való idegenkedése szembetűnő. Irodalmi univerzumában minden változik, az emlékek, a nevek, az identitások. Minden művében jelen van az intellektuális szenvedély vezérelte végtelen kutatás – írták a méltatásban.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás