А régmúlt, letűnt idők néma szemtanúi azok a Bácska, Bánság és Szerémség területén lévő kastélyok, amelyeknek többé-kevésbé megmaradt, legjobb esetben felújított falai kisezer történetet tudnának mesélni az adott korszakról, illetve a bennük élő uraságok és cselédjeik öröméről, bánatáról. Ezeknek a vajdasági/délvidéki kastélyok világába vezet el bennünket Podhorányi Zsolt Mesélő délvidéki kastélyok című könyve, amelynek második kibővített kiadását csütörtökön este, népes közönség előtt mutatták be a Zentai Alkotóházban. Podhorányi Zsolt kulturális újságíró, könyvszerkesztő és rendező, akit kutatóként a magyar birtokos nemesség huszadik századi jogfosztása és egzisztenciális tönkre tétele foglalkoztat. A Mesélő kastélyok című könyvsorozatában épített örökségünk legjelentékenyebb emlékei médiumként idézik meg egykori tulajdonosaikat. A 2011-ben a Szobek Bt. és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent Mesélő délvidéki kastélyok térségünk: Bácska és Bánság kastélyainak a történetét foglalja össze, Podhorányi ezt követően a felvidéki és magyarországi kastélyokat is feltérképezte, ugyanis a kutatás során kiderült, hogy a magyarországi nemesség egy különleges „emberi hálózatot” képez, így amikor a felvidéki kastélyokat kutatja valaki, óhatatlanul rábukkan épületekre Erdély, illetve Délvidék területén is.
A kötet második kiadása ezért egy kicsit kibővítettebb – magyarázta a szerző, s elmondta, hogy ez nem pusztán Bácska és Bánság kastélyait dolgozza fel, hanem szerémségi, illetve 1-2 anyaországi épület is, illetve némi kitekintés található benne horvátországiakra is. Podhorányi elmondta, hogy őt mindig is a kastélyokat egykoron belakó családok, illetve emberek történetei érdekelték, ugyanakkor azért építéstörténetileg is összefoglalta a témát. A szerző által felkeresett kastélyok jelen pillanatban nagyon változó állapotban maradtak fenn.
– Egy szóban kifejezve rossz, de nagyon sok épület esetében történtek erőfeszítések a megmentésükre. A Trianon óta eltelt idő azonban nem nagyon kímélte meg ezeket a létesítményeket, s összességében igazából nem sok jó történt velük – nyilatkozta a szerző, akivel a könyvbemutató során Korhecz Imola beszélgetett.
