Dr. Silling Léda Vajdasági vásárok és vásározók című, a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent monográfiáját mutatták be pénteken este a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében. A beszélgetésben és a monográfia bemutatásában a szerző mellett ifj. Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, valamint dr. Klamár Zoltán néprajzkutató vett részt. Az esemény bevezetőjében a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület keretében működő Duhaj zenekar Tisza menti dalcsokrot adott elő.
Monumentális és hiánypótló kiadvány a Vajdasági vásárok és vásározók, emelte ki ifj. Virág Gábor. Mint hozzátette, a vásárok kialakulásának és működésének történetét ennyire alaposan eddig senki nem dolgozta fel. Összetett és minőségi alkotásról van szó, emelte ki.
A szerző alaposan körbejárta a témát, egyebek mellett a vásárok jelentőségét, valamint azt, hogy mit jelent azok vonatkozásában a kistáji és a nagytáji kapcsolat, mutatott rá Kalmár Zoltán. A könyvben a szerző térkép segítségével szemlélteti, hogy egy-egy vásár, vagy vásárközpont, milyen táji kapcsolatokkal rendelkezik, fűzte hozzá.
A könyv valójában doktori disszertációjának a változata, jegyezte meg lapunknak nyilatkozva a szerző, majd válaszolva a kérdésre, hogy honnan származik a vajdasági vásárok ilyen jellegű elemzésének az ötlete, kiemelte: „Egyértelmű, hogy a piacozásból. Kupuszinai vagyok és ott éjjel-nappal megtapasztaltam a piacozás mindennapjait, én is jártam oda. Felmerült bennem az ötlet, hogy akkor nézzük meg alaposabban, miként is zajlik a piacozás. Így találtam rá a vásárokra, mint az árucsere intézményes helyszínére. Területünkön mindenféleképpen intézményként tekinthetünk a vásárokra. Persze a tizenkilencedik és a huszadik század fordulójához képest megváltoztak a dolgok, akkor több mint 200 vásártartó településünk volt, ehhez képest most évente nagyjából 140 vásárt tartanak meg. Ez nem változik, mindig ugyanakkor, a hónap meghatározott vasárnapján kerülnek megszervezésre a vásárok. Két kivétel maradt, a rumai és a debelyacsai.”
Fotó: Pesevszki Evelin
Azzal kapcsolatban, hogy az árucsere mellett milyen szerepet töltöttek, illetve töltenek be a vásárok az emberek életében, Silling Léda kiemelte: a vásároknak több fő funkciója is van, illetve volt. Az egyik a kereskedelmi funkció, a másik például a családi, hiszen ilyenkor találkoztak egymással a rokonok.
– Az emberek nem csak vásároltak a vásáron, sátrak, körhinta, zene és lacikonyha várta őket. A vásáron ismerősök találkoztak egymással, úgy, hogy azt akár előre megbeszélték. Nem volt egyszerű kutatást végezni ebben a témában, főleg azért nem, mert ez nem egy tipikusan női téma. A levéltári és a könyvtári kutatás egyszerű volt. Az itteni levéltárakban gazdag a vonatkozó forrásanyag, a Szabadkai Történelmi Levéltár anyaga a leggazdagabb. A terepi kutatás során viszont szükség volt arra, hogy férfi legyen mellettem. A családokban elsősorban a férfi vezette a gazdálkodást, általában nem a nő volt a család feje. Feltűnő volt egy nőt egyedül látni például az állatvásártéren, hátizsákkal és fényképezőgéppel, mindenkiben az merült fel, hogy biztosan nem vásárolni jött. A rumai állatvásáron meg is mondták, hogy az állatvásáron semmi keresnivalója egy nőnek. Körülnéztem és valóban, egy árva asszonyt sem láttam ott – mesélt élményeiről Silling Léda.
