Zenés rádiójáték a színpadon? Miért ne! A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Desiré fesztiválján erre is láthattunk példát. Egy olyan produkcióról van szó, amely egy régen népszerű formából merít, és oly módon teszi újjá, hogy szinte még definiálni sem lehet. A zágrábi RadioTeatar, pulai, dubrovniki, eszéki és belgrádi partnerekkel a rádiódráma műfaját igyekszik visszahozni a köztudatba, egyfajta színpadi produkcióként, rádiófónikus színházi előadásként. A szereplők: Nina Bajsić, Nenad Marić, Pavlica Bajsić, Marko Marić és Dino Brazzoduro.
A Filmzene egy el nem készült filmhez tulajdonképpen zenés betétdalokkal tűzdelt hangjáték. A fellépőket a színpadon hangszerek és különböző kellékek veszik körül. Egy történetet hallhattunk, amely nagy vonalakban egy nőről és egy férfiről szól, akik valaha szerették egymást, de már különböző városokban élnek. A hangjáték során megelevenedik a város lüktetése, de érezhető benne a magány is. A szöveget hangi felvételek kísérik, amelyek a szabadban lettek felvéve, a színpadon pedig a hangszerek mellett különböző tárgyakat is láthatunk, amelyeket a fellépők a történethez illesztve szólaltatnak meg. Közben dalokat is hallhatunk, mintha koncerten lennénk. A produkció érdekessége, hogy többféleképpen lehet élvezni. Egyrészt a színház hirtelen mintha stúdióvá változna át, ahol a közönségnek alkalma nyílik meglesni, hogyan készülnek a hangjátékok. Ha viszont becsukjuk a szemünket, csak a hangokra figyelünk, és megnyitjuk a fantáziánk kapuját, akár egy filmet is elképzelhetünk.
Az előadás egyik kiindulópontja tulajdonképpen Nina Bajsić és Nenad Marić együttműködése volt. Nina Bajsić zágrábi énekesnő, dalszerző, zenész, dramaturg és költő, Nenad Marić, alias Kralj Čačka, pedig ugyebár čačaki születésű, de Belgrádban alkotó szintén sokoldalú művész, énekes, költő, zenész és képzőművész. Ők írták a dalszövegeket, a közös munka pedig mindkettőjüknek nagy kihívást és újdonságot hozott.
– Amikor Nenaddal elkezdtünk dolgozni, szinte azonnal összekapcsolódtunk. Amennyire különbözőek vagyunk, annyira hasonlóak is, kiváltképp a művészi érzékenységben. Nekem kihívást jelentett, hogy többet írjak horvátul, ezt eddig inkább angolul tettem és rövidebb formában, de ezáltal legalább újra felfedezhettem az anyanyelvemet – hallottuk Nina Bajsićtól.
Jelenet az előadásból (Fotó: Lukács Melinda)
Az előadás narrátora és dramaturgja Pavlica Bajsić, a RadioTeatar egyik alapítója az előadásról és a működésükről is szólt. Pavlica Bajsić több évet Berlinben töltött, ott tapasztalatokat szerzett, majd pedig visszatért Zágrábba:
– Amíg Berlinben éltem és ott készítettem előadásokat, mindvégig tartottam a kapcsolatot a színházunkkal is. A RadioTeatar valójában 2013 óta működik, akkor készítettük a Hoerspiel című előadást, amelyben részt vett Ante Perković újságíró is, aki azóta elhunyt és ezúttal is rá emlékezünk. Ő fontos szerepet játszott abban, hogy egy ilyen előadói formát életre keltsünk. Az internet megjelenésével azt gondoltuk, hogy ez a rádió haldoklását jelenti. Szerettük volna az embereket kicsit arra ösztönözni, hogy újból képesek legyenek hallgatni, meghallani a hangokat. Ami a Filmzene egy el nem készült filmhez című előadásunkat illeti, ez a rádió a színházban vagy a színház a rádióban forma, felidézi a régi időket, amikor fejlett technika híján a stúdiókban sok minden kézzel történt, az otthonokban pedig a rádió szinte családtagnak számított. Ez egy rádiódráma, csak kicsit másmilyen, mert úgy gondoltuk, meghívjuk rá a közönséget és ezzel élő élményt teremtünk. A produkcióval a bezártság idején kezdtünk el foglalkozni, amikor nagy szükség mutatkozott a barátkozásra. Érdekessége az is, hogy úgymond fordítva készült. Először létrejött a zene, utána hozzáadtuk a szöveget. Lemezt is készítettünk, kiadóra várunk. A fordítottság kedvéért most az lenne az igazi, ha egy film is elkészülne – hallottuk Pavlica Bajsićtól, aki a fellépésekről is szólt.
– Korábban is hallottam már a Desiréről és örülök, hogy itt lehetünk. Átnéztem a műsort és sajnálom, hogy nem lehetünk itt végig. Minden előadást megnéznék. A Filmzene egy el nem készült filmhez című produkciót főleg Horvátországban adtuk elő, de játszottuk Nišben, Újvidéken és most Szabadkán is. Belgrád még várat magára, nem sikerült megszervezni – mondta Pavlica Bajsić.
Az alkotókkal az előadás után Tolnai Szabolcs rendező beszélgetett.
