Barangolás a Vajdasági Magyar Képtárban

Tegnap, a Múzeumok Hete rendezvénysorozat keretében, a Szabadkai Városi Múzeumban szakmai tárlatvezetésre került sor. A Vajdasági Magyar Képtár 1830–1930 című állandó, de alkalmanként változó tárlatot Ninkov K. Olga művészettörténész, kurátor mutatta be, egyebek közt a szabadkai Zeneiskola növendékeinek, akik Tselios Tünde tanárnővel érkeztek.

– Egy új válogatást láthatunk, egyrészt meghagytuk a tér egyik felében azt a sok gyönyörű Oláh Sándor-festményt, amelyet a Tornyai-kiállításon is lehetett látni, a másik felében viszont egy olyan válogatást készítettünk, amelyben a népi életet, életképeket hoztuk előtérbe. A tárlaton most megtekinthetőek olyan alkotások is, amiket kifejezetten erre az időszakra állítottunk ki, nemcsak a szabadkai, hanem a zombori múzeum gyűjteményéből is, viszont még ebben az évben készítünk majd egy tárlatot, aminek a címe Szecesszió és historizmus, illetve Historizmus és szecesszió lesz, amire több múzeumból is szeretnénk kölcsönözni képeket. Igyekszünk iparművészeti alkotásokat is bemutatni, ami korábban nem volt jellemző, de így szeretnénk tudatosítani azt, hogy az iparművészet is a képzőművészet része és ilyen alkotások is szerepelnek a gyűjteményünkben. Azt szeretnénk, hogy a kiállításaink minél érdekesebbek és sokszínűbbek legyenek – hallottuk Ninkov K. Olgától.

Az érdekfeszítő tárlatvezetés a portrészobában kezdődött, ahol Ninkov K. Olga egy játékra invitálta a diákokat, azt kellett kitalálniuk, hogy vajon melyik arckép készülhetett élőben pózolás után és melyik fényképről. A tárlatvezetés során Ninkov K. Olga arra is felhívta a figyelmet, hogy a képek megértéséhez nagyon fontos az intuíció, de azt is hangsúlyozta, hogy a festményeket, a képzőművészeti alkotásokat mindig a legjobb élőben megtekinteni, ezért arra biztatta a jelenlevőket, hogy amikor valahova elutaznak, látogassanak el múzeumokba, galériákba.

Az 1973-ban alapított Vajdasági Magyar Képtár 1830–1930 a Szabadkai Városi Múzeum állandó regionális kiállítása, amely időről időre új válogatással várja a közönséget. A megnyitására a Szabadkai Városi Múzeum művészeti osztályának 1965-ben megkezdett tevékenysége folytatásaként, és a Vajdasági Művészettörténészek Szakosztálya programjának részeként a Tartományi Művelődési Közösség támogatásával került sor. A Képtár 2014-ben nyílt meg újra, a Magyar Nemzeti Tanács és Magyarország Kormánya támogatásával. A tavasszal megnyílt felújult tárlatban a következő művészek művei és manufaktúrák iparművészeti termékei szerepelnek: Aczél Henrik, Almási Gábor, Baranyi Károly, Balázs G. Árpád, Bicskei Péter, Bruck Miksa, Budai Sándor, Eisenhut Ferenc, Farkas Béla, Husvéth Lajos, Jantyik Mátyás, Juhász Árpád, Kálmán Péter, Kernstok Károly, Kézdi Kovács László, Kovács Kovásznai István, László Fülöp, Liuba Kornél, Nagy István, Nyilassy Sándor, Oláh Sándor, Pataky László, Pechán József, Peske Géza, Schmitt József, Szász István, Szirmai Antal, Telcs Ede, Than Mór, Tornyai János, Körmöcbányai Kerámiagyár, Zsolnay-Gyár, Pécs, Sipos Károly Bútorgyára, Szabadka.

Művészek szemével

A hétvégén a Múzeumok Hete rendezvénysorozat részeként, Szabadkán is több műsor zajlott. Úgy a Szabadkai Városi Múzeumban, mint a Kortárs Galériában is tárlatokat lehetett ingyen látogatni, ezekhez kötődően pedig a diákok műhelymunkákon vehettek részt. Pénteken a múzeumba filmnézésre invitálták az érdeklődőket, a vetítésre A hagyománytól a kortársig: a hazától a szétszóródásig című műsor keretében került sor, amely egy válogatást tartalmazott a belgrádi Nemzetközi Néprajzi Filmfesztivál programjából.

A Kortárs Galériában nemrég Aleksandar Botić grafikussal hallhattunk beszélgetést A városi hétköznapok gesztusai című kiállításához kötődően, pénteken este pedig Kucor Tamara művészettörténész, kurátor Migráció a művészetben címmel tartott előadást, amely egyben Ricz Géza Izoláció című kiállításának a kísérőrendezvénye is volt:

– A migráció korunk központi kérdése, az emberek viszont a kezdetektől fogva vándoroltak a világban, már az ősember is nomád életmódot folytatott, ételt, menedéket és biztonságot keresve. Manapság is az emberek különböző indíttatásból vándorolnak, emigrálnak, ez megtörténhet kényszerből, de önkéntesen, saját döntésből is. Az okok lehetnek egyebek közt gazdaságiak, politikaiak, kulturálisak és vallásiak, de egyre inkább ökológiaiak is. Gyakran a háborúk és a természeti katasztrófák késztetik migrációra az embereket, más esetben pedig kifejezetten a jobb élet reményében telepednek le máshol. A témában mostanság sok kutatás zajlik, nagyon sok projektum és számos művész is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Valójában a migráció témája már korán megjelent a művészetekben, például a 19. században nagyon fontos szerepet kapott a nemzeti identitás keresésében, megőrzésében és erősítésében, erre lehet példa a Feszty-körkép – mondta egyebek közt Kucor Tamara, aki a kortárs művészekről szólva megosztó alkotókra és műveikre is kitért, például Ai Weiwei, Doris Salcedo, Olu Oguibe alkotásaira, valamint Tanja Ostojić performance-művész projektumára is.

– A kétezres évtől kezdve intenzívebb érdeklődés övezi a migráció témáját. Egyesek kifejezetten a migránsok problémáival foglalkoznak, másoknak inkább a saját és felmenőik migrációja jelent kiindulópontot. A migráció nemcsak körülöttünk történik, az identitásunknak is a része. Ha mi nem is hagytuk el soha az otthonunkat, de az őseink, az elődeink valamikor biztosan, ezért feltehetjük a kérdést, hogy honnan jövünk, kik vagyunk és merre tartunk – hallottuk Kucor Tamarától.

Szombaton a Kortárs Galériában fórummal és egy performance-szal bemutatkozott a Kortárs Kulturális és Művészeti Központ. A performance-ban színművészek, zenészek és fiatal alkotók is részt vettek. A Kortárs Kulturális és Művészeti Központ több szervezetet és egyesületet foglal magába. Egyének és csoportok kezdeményezésére tavaly nyáron jött létre azzal a céllal, hogy népszerűsítse a kortárs művészetet, a szabad kifejezési formákat, valamint teret és megmutatkozási lehetőséget biztosítson a független, fiatal alkotóknak is. A rendezvény során felhívták a figyelmet a Radio Plac online rádiós projektumukra is.