A Múzeumok Hete rendezvénysorozat utolsó napján A szabadkai zsidó temető és a Zsidó szakácskönyv című szerb nyelvű kiadványok bemutatására került sor. Ahogyan azt Mihájlovity Anikótól, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatójától megtudhattuk, a kiadványok megjelentetésére az Interreg Duna Transznacionális Program Rediscover határokon átívelő, három évig tartó projektumának keretében került sor, amely során nyolc országból kilenc várossal működtek együtt. A projektum része tulajdonképpen három kiadvány kiadása volt, a harmadik egy turisztikai útmutató szabadkai zsidó épületekről, valamint a múzeumban megtekinthető a szabadkai zsidók mindennapjait bemutató tárlat is a projektumhoz kötődik. Mihájlovity Anikó arról is szólt, hogy a kiadványok készítése és a projektum lebonyolítása során hathatós segítséget a Szabadkai Zsidó Hitközségtől kaptak. A kiadványokról a Szabadkai Zsidó Hitközség képviseletében Branka Banjanin és Kovács Róbert beszélt, akik tulajdonképpen mindhárom kiadványt készítették, de a beszélgetésen jelen volt Vladislav Radaković, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola szakácstanára és Tóth Alex projektmenedzser is.
Branka Banjanin azt taglalta, hogy A szabadkai zsidó temető című kiadvány készítése során hogyan kutatták a temetőt, egyebek közt a sírok elhelyezkedését, a feliratokat, a sírokon megjelenő szimbólumokat, de beszélt arról is, hogy tulajdonképpen mindhárom kiadvány turisztikai célokat is szolgál, útmutatót nyújthat majd azoknak, akik érdeklődnek a városunk és a zsidó értékek iránt. Ehhez kapcsolódóan Kovács Róbert azt hangsúlyozta, hogy fontos újra felfedezni az értékeket és a Zsidó szakácskönyv is e célból készült:
Új kiadványokat mutattak be a Szabadkai Városi Múzeumban (Fotó: Lukács Melinda)
– Szabadkán a két világháború között egy magyar nyelvű ortodox zsidó szakácskönyv jelent meg, az ötletünk pedig az volt, hogy erről a szakácskönyvről írjunk kivonatosabban. A legnagyobb nehézséget pont ez jelentette, hogy egy nagy könyvet hogyan mutassunk be néhány oldalban. Az is nagy feladat volt, hogy egyáltalán mely ételeket válasszuk ki ebből a hatalmas tárházból, milyen ételeket mutassunk be, mi az, ami elkészíthető, finom, és jó képekkel is ábrázolható. Nagyon érdekes az, hogy amikor erre figyelmet fordítunk, akkor ébredünk csak rá arra, hogy ebben mennyi érték rejlik, hiszen az ételek készítésének a kultúrája egy egész életstílus vetülete. Branka Banjanin felvette a kapcsolatot Rosenfeld Mártonné leszármazottaival, hiszen a szakácskönyv a családé, de minden bizonnyal ráébredtek arra, hogy mindannyiunk közös értéke. Reméljük, hogy ebből Szabadka is profitál, hiszen általa a városunk sokszínűségének egyik színfoltját is bemutathatjuk. Nagy örömünkre szolgált az, hogy a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában, Vladislav Radaković vezetésével a diákok elkészítették a kiadványunkban szereplő ételeket – hallottuk egyebek közt Kovács Róberttől.
Vladislav Radaković elmondása szerint úgy számára, mint a diákoknak is kihívást jelentett elkészíteni az ételeket, de maradandó élményt nyújtott.
