Valami megmagyarázhatatlan erő sugárzik a megmaradt falakból. A romok között sétálva körülöleli az embert az épület, vele együtt pedig a pusztaság. Hogyan lehet az aracsi pusztatemplom látványát és az élményt elérhetőbbé tenni a látogatók számára, illetve hogyan lehet megőrizni a 800 éves műemléket az időjárás és a kor viszontagságaitól, illetve a negatív emberi hatásoktól?
Az aracsi templom állapotának védelmére, illetve az épület romjainak konzerválására, rekonstrukciójára az évek során több alkalommal voltak kisebb-nagyobb sikerrel járó próbálkozások. Ezúttal is felmerül a kérdés, hogy a romok védelmét miként képzelik el a hazai és a magyarországi szakemberek. Az általános elvárás szerint a 13. századi pusztatemplom romjainak védelme érdekében csupán konzerváló, illetve rekonzerváló munkálatokra van szükség, tudtuk meg Zoran Vapától, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójától, aki rámutatott: az örökölt állapot védelmén gondolkodnak. Mint kiemelte: a Magyar Kormánynak köszönhetően a munkálatok első fázisának költségeit már fedezni tudják, egyelőre azonban még megbeszélés tárgya, hogy a rendelkezésre álló 250 millió forintból az infrastrukturális munkálatokat is, vagy csak a kutatómunkálatokat, illetve a tervdokumentáció és a megvalósíthatósági tanulmány költségeit fedezhetik.
Zoran Vapa (Fotó: Ótos András)
Vapa rámutatott, az aracsi pusztatemplom a Vajdaság számára kiemelt jelentőségű 65 kulturális műemlék egyike, ahogy a szerbiai 256 ilyen örökség egyike is. Aracs archeológiai lelőhelyként is jelentős, maga a korabeli település maradványai miatt, illetve miután a templom kiemelt jelentőségű műemlék, a feltárási munkálatok, a konzerválás nemcsak a tartományi, hanem a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet hatáskörébe is tartozik. Továbbá, miután a romtemplom az egyik legrégebbi magyar épített örökségünk, és Magyarország támogatja örökségünk megóvását, a pusztatemplom védelmét és a templom környezetét feltáró munkálatokba olyan magyarországi szakemberek bekapcsolására is szükség volt, akik végig követik majd a magyar–szerb közös beruházásokat.
Zoran Vapa lapunknak elmondta, hogy egy látogatói központot szeretnének létrehozni a templom közelében, ahol otthonra találna az a kiállítás is, amit az ásatások során feltárt tárgyakból állítanak össze. Ahhoz viszont, hogy itt egy látogatóközpont létrejöhessen, infrastruktúrára is szükség van. Mindenekelőtt megfelelő útra, azzal, hogy a tervek szerint az aracsi templomtól mintegy 500 méterre alakítanának ki parkolóhelyet, hogy járművekkel ne lehessen a templomot teljesen megközelíteni. Kihangsúlyozta: ez az élményszerzés miatt is fontos.
Törökbecse önkormányzata vállalta magára az út tervdokumentációjának kidolgozását, és ez el is készült. Ám ahhoz, hogy létrejöhessen a látogatói központ, szükség lesz még villanyáramra, illetve vízre is, ez utóbbit várhatóan fúrott kúttal oldják majd meg. Így megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy az aracsi templomnál őrszolgálat működhessen, valamint a kurátorok is megfelelő körülmények között fogadhassák a látogatókat. Itt kiállítási teret is előirányoztak, illetve szakmai előadásokat is szervezhetnek majd. Az ehhez szükséges tervdokumentáció kidolgozása már folyamatban van.
(Fotó: Ótos András)
– Aracs települése mintegy 70 hektár területen fekszik. A lelőhely határait ásás nélkül, georadar segítségével fogjuk meghatározni. Nem tudunk ugyanis ekkora területet felvásárolni, de védelem alá helyezhetjük, igaz 25 ezer négyzetméter területet az önkormányzat már felvásárolt az adott területből – tudtuk meg az igazgatótól.
Kiemelte, ez egy hosszú távú projektum, aminek az előttünk álló négy évben meg kell valósulnia. A Magyar Kormány már az érintett intézmények rendelkezésére bocsájtotta a munkálatok első fázisához szükséges eszközöket. Így az érintettek már csak arra várnak, hogy Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, Igor Mirović tartományi kormányfő és Ana Brnabić köztársasági kormányfő megállapodásra jusson, hogy a költségvetésből, vagyis az állami, vagy pedig a tartományi költségvetésből különítenek el összegeket a munkálatokra, illetve a Magyarországról kapott eszközök a projektum mely részét fedezik majd.
– Reményeim szerint hamarosan sikerül megállapodásra jutniuk, hogy még az idén elkezdhessük a munkálatokat – emelte ki az igazgató, aki hozzátette azt is, hogy ők már készen várják, hogy a kutatómunkálatokhoz nekiláthassanak: megkezdhessék a lelőhely földalatti filmezését, a projektum kidolgozását, illetve a konzerválási munkálatokat, ugyanis a templomon vannak olyan elemek, amelyek mihamarabbi konzerválásra szorulnak.
Elmondta, a projektum elkészült, ehhez a szükséges engedélyeket is beszerezték, illetve a köztársasági műemlékvédelmi intézet is jóvá hagyta azokat, ám a projektumot még egyszer közösen át szeretnék tekinteni, ugyanis, mint rámutatott, egy korábbi beavatkozás a templomon nem volt mindenki számára elfogadható. Így most kétszer is meg akarják fontolni, hogy milyen megoldásokat alkalmazzanak. Elmondta, a korábbi munkálatoknál olyan anyagokat használtak fel, ami nem felelt meg a konzerválásnak, ám most rendelkeznek olyan anyagokkal, amelyekkel a korábbi hibát ki tudják javítani, illetve korszerű konzervátori eljárásoknak megfelelően végezhetik el a munkálatokat. Jelenlegi elképzelés szerint a romtemplom jelenlegi állapotát kell megőrizni, rekonstrukcióra nincs szükség. Ehhez ugyanis egyrészt nincs elég fennmaradt elemük, másrészről pedig felmerül a kérdés, hogy a romtemplomnak mi a küldetése.
(Fotó: Ótos András)
– Rendkívül ambiciózus tervek ezek. Sőt amint lehetőség nyílik arra, hogy a lelőhelyet szemléltethessük, a törökbecsei múzeum keretében egy külön egységet alakítunk ki. A projektum megvalósítását követően ennek munkatársai felelnek majd a hely működtetéséért, fenntartásáért és karbantartásáért – mondta. Mint hozzátette: ma már nem választhatjuk el a kulturális örökséget a gazdaságtól, vagyis a turizmustól. Turisztikai látványosságról pedig csak akkor lehet beszélni, ha a fent említettek is megvalósulnak. – A mi dolgunk az, hogy az aracsi pusztatemplomot és a körülötte található települést minél szemléletesebben bemutassuk a látogatóknak – mutatott rá Vapa.
Arra a kérdésünkre válaszolva, miszerint a föld alatti felvételek elkészítése után lehetőség nyílik-e arra, hogy a települést ásatásokkal láthatóvá tegyék, Zoran Vapa elmondta, nem hiszi, hogy erre sor kerül.
– Kétlem, hogy valaha megtörténnek az ásatások. A nem destruktív archeológiai kutatásokkal feltérképezzük, hogyan nézett ki valamikor a település, ám az ásatások nagyon sokba kerülnek, több tízmillió eurót igényelnének ezek a munkálatok, és még a szemléltetésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, aminek további költségei vannak. Nem kizárt, hogy egy nap erre is sor kerül, de nem az egész 70 hektáron, hanem egy kisebb területen, talán a pusztatemplom közvetlen közelében. Azt is talán egy nemzetközi projektum keretében tudom elképzelni, ahol sokkal nagyobb költségvetésre nyílik lehetőség – fűzte hozzá.
