Az eseményhez kapcsolódó fotógalériát ITT nyithatja meg.
Az idegenség és elfogadás alakzatai címmel tartanak kétnapos tudományos tanácskozást az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. A konferencia a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete és az újvidéki Magyar Tanszék közötti több évtizedes együttműködést folytató új projektciklus nyitó eseménye.
A szakmai találkozót tegnap dr. Toldi Éva, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője nyitotta meg.
– A konferencia 1974-ben indult. Minden második évben tartjuk Újvidéken. Idén a 49. találkozót sikerült megszerveznünk, amire nagyon büszkék vagyunk. Minden évben más témát járnak körül a magyarországi és hazai kutatók. Az egyik alapító Bori Imre volt, így kezdetben az avantgárdról folyt a diskurzus. Később változtak a témák, minden évben valamilyen új és érdekes irodalmi problémával foglalkozunk – mondta a tanszékvezető, aki előadóként is részt vett a tanácskozáson.
Fotó: Dávid Csilla
– Mostanában a transzkulturizmussal foglalkozom, tehát olyan szerzők alkotásait vizsgálom, akik nem anyanyelvükön írtak, hanem második vagy harmadik nyelvükön alkottak. Ennek az az érdekessége, hogy ilyenkor a kibocsájtó és a befogadó kultúra is megjelenik ezekben a művekben a nyelv szintjén is. Engem az érdekel, hogy ezeket a műveket hogyan lehet lefordítani, jelen esetben németről magyarra. Megmaradnak-e azok a kultúraspecifikus tulajdonságok, amelyek az eredeti nyelvben megvoltak – emelte ki Toldi Éva.
A konferencia előadói között volt dr. Kappanyos András, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese és osztályvezetője, aki Nyelvi tabuk a fordításban címmel tartott előadást.
– A szótárban szereplő szavak csúnyasága nem inherens nyelvi tulajdonság, hanem szociokulturális képződmény. Az averzió jellemzően referenciális tabutémáktól öröklődik át, de ezektől a szavak gyakran el is szakadnak, puszta performatív gesztussá válhatnak. A szavakra és témákra vonatkozó normák sokszor elkülönülnek, a nyelv ökonómiája pedig megoldja, hogy a témákról tabuszavak nélkül tárgyalhassunk. A társadalmi normák emancipatorikus átrendeződése során új tabutémák keletkeznek, miközben más témák felszabadulnak a tiltás alól, megváltoztatva a hozzájuk kapcsolódó szavak illokúcióját. A nyelv mélyebb rétegeiben viszont egyes szavak stabilan megőrzik kontextustól független, zsigeri hatásukat. A normák nyelvenként igen különbözőek, de napjainkban dinamikus elmozdulásuk újfajta akadályokat gördít a kulturális transzfer útjába – magyarázta az előadó, aki ezeket a nehézségeket mutatta be valós irodalmi példák alapján.
A tanácskozást az idén elhunyt jeles irodalomtudós, Pomogáts Béla emlékének ajánlották.
