A hatvanéves Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék idén is megjelentette a legismertebb tudományos folyóiratát, a Hungarológiai Közleményeket. A folyóirat a tanszék tanárainak és más jeles professzoroknak a legújabb kutatásaiba nyújt betekintést. Helyet kaptak tanulmányok az irodalomtudomány, a nyelvészet, az antropológia és a színháztörténet tárgyköréből.
A Hungarológiai Közlemények 2019. évi 1. számát Hózsa Éva Kapirgálni egy novellafélét a levelekben című értekezése nyitja, amely Mándy Iván levelezéséről szól, majd Jákfalvi Magdolna A Psyché és a tükör című színháztörténeti írását olvashatjuk. Dél-Magyarország pusztásodásának történetéről Máté Gábor A hódoltságkori puszta kialakulása és a pusztásodás jelentősége Dél-Magyarországon című kutatása ad hiteles és érdekes információkat. Ezt követően fordításelméleti írásokat közöl a lap. Lőrincz Julianna A paródia mint intralingvális (textuális) fordítás címmel értekezik. Németh Gabriella A jogi terminológia mint modern diszciplína jelentősége a közérthető jogi dokumentációban és a jogi kommunikációban című szövege segít eligazodni a terminológia útvesztőjében, Andrić Edit A szakfordítás gondjai a kétnyelvű közösségben című munkájában a vajdasági magyar jogi szakterminológiai problémákat mutatja be. A fordítással kapcsolatos dolgozatokat nyelvészeti tanulmányok követik. Lőrincz Gábor Alsó-Ipoly mente helyneveinek (alak)változatairól, különös tekintettel a vízzel kapcsolatos megnevezésekre címmel a vízzel kapcsolatos földrajzi nevek magyar–szlovák, illetve magyar–magyar alakváltozataira fókuszált. A folyóiratot Szerdi Ilona munkája zárja, aki Adalékok az internetes nyelvhasználat magyarórán való hasznosításához című dolgozatában tananyag-kiegészítő javaslatokat közöl a szóalaktan, a mondattan és a szövegtan tárgyköréből.
A Hungarológiai Közlemények 2019/2. számát Jákfalvi Magdolna A Philther-módszer mint színháztörténet-írás című tanulmánya nyitja, amelyben ismerteti a Philther-kutatást, mely az elmúlt hetven év színházi eseményeinek rekonstrukciójához formázott elemzési módszer. Ezt követően Kékesi Kun Árpád Kampányoperettből tanulópénz című tanulmányát olvashatjuk. Dolgozatában a szerző a Fővárosi Operettszínház 1952-ben Offenbach művének átirataként színre vitt Orfeusz-előadását elemzi a Philther-módszer szerint. Medve A. Zoltán A didaxistól az eszkatológiáig írása a Faust-jelenség irodalomi változatainak igyekszik a nyomába eredni, majd Barcsi Tamás Bevezetés a kegyetlenség világába című dolgozata következik, mely filozófiai, etikai, szociológiai szempontból a civilizáció, a felügyeleti rend és a kegyetlenség fogalmai mentén vizsgálja Ottlik Géza Iskola a határon című regényét. Bence Erika Referenciális és fiktív Mezei Márk Utolsó szombat című regényében című tanulmányában a regény motivikus és tropológiai vizsgálatára vállalkozik. Benda Mihály Egy magyar kószáló franciaországi útleírása című dolgozatában Illyés Gyula párizsi útjaival és a Franciaországi változatokkal foglalkozik. Samu-Koncsos Kinga és Samu János A vers szemfedele címmel Nemes Nagy Ágnes kései költészetéről értekezik.
Az évente négyszer megjelenő Hungarológiai Közlemények fő- és felelős szerkesztője Toldi Éva. A folyóirat megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma támogatta.
