Február 18. a magyar széppróza napja. A rendezvényt első alkalommal szervezik meg, és Magyarország-szerte, valamint a határon túli vidékeken számos író és intézmény kapcsolódik be az ünnepi rendezvénysorozatba. A részletekről Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével beszélgettünk.
Miért tartották fontosnak, hogy a magyar próza is kapjon egy ünnepnapot, úgy, mint a dráma és a költészet?
– Annak idején, 1964-ben, a Magyar Írószövetség kezdeményezte a magyar költészet napját, ahogyan 1984-ben a magyar dráma napját is. Mindkettő mára szépen beépült kulturális köztudatunkba, és nem csupán abban segít, hogy ilyenkor kiemelt figyelem kísérje a kortárs költőket, illetve drámaírókat, hanem meggyőződésem, hogy ezek az ünnepek nemzeti összetartozásunkban és identitásunkban is erősítenek minket. Kellett, hogy a magyar széppróza értékei iránt is hasonló eszközökkel keltsük fel a nagyérdemű érdeklődését. Hisz a könyveken túl ilyenkor magukkal a könyvek szerzőivel is találkozni lehet személyesen.
Milyen programokra számíthatunk? Hány író, hány település kapcsolódik be?
– Rendkívül színes a kínálat, van benne könyvbemutató, író-olvasó találkozó, rendhagyó irodalomóra, ünnepi megemlékezés, irodalmi séta, talk-show, gála stb. A programok február 12-én kezdődtek: 9 településen 10 rendezvény zajlott. Napról napra frissül a magyar széppróza napja weboldala és Facebook-oldala is; a legutóbbi állás szerint több mint 150 író és irodalomtörténész vesz részt a bő egyhetes rendezvénysorozaton Kárpát-medence-szerte. Összesen 61 intézmény (írószervezet, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat stb.) csatlakozott és szervez programokat, több mint 120 rendezvényt a nagyvárosoktól a falvakig, egy híján 80 településen. Hadd emeljem ki a közreműködőket is (színművészek, zenészek, tanárok, könyvtárosok stb.), akik vezetik, vagy művészi produkciókkal gazdagítják az irodalmi találkozókat; az ő számuk is már meghaladta a százat.
A programok közül melyek azok, amelyek kiemelkednek?
– A legkisebb rendezvénynek is örülök, mindenki a maga kondíciói szerint hozza ki magából a maximumot. Kezdeményezésünket az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta, és számos szakmai partner állt az ügy mellé, elsőként a Magyar Művészeti Akadémia és az Informatikai és Könyvtári Szövetség. A támogatásból számos intézményt tudtunk anyagilag segíteni a programok megszervezésében, de vannak olyan szervezetek is, amelyek önerőből csatlakoztak az ünnepséghez. Ha ki kell emelnem eseményeket, akkor a Jókai Mór születésnapján, február 18-án megrendezésre kerülő programokat említeném. Az író szülővárosában, Komáromban, 14 órakor kezdődik az ünnepség Jókai-relikviák bemutatásával, koszorúzással, ünnepi beszédekkel, majd este egy szép gálaműsorral zárul a Jókai Színház művészeinek közreműködésével. Itt Szörényi László professzor úr, és a magyar széppróza napja névadója, Gál Sándor felvidéki költőtársunk is beszélni fog. Ezzel egy időben Budapesten a Magyar Írószövetség két rendezvényére kerül sor, az első a Versek szódával című irodalmi talk-show Jókai-különkiadása, amely 15 órakor kezdődik a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, a másik pedig 18 órakor veszi kezdetét a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely gálát Balog Zoltán miniszter úr nyitja majd meg. Az előbbiben Jókai Mór kevésbé ismert vonásait villantjuk fel Fehér Béla író, Hansági Ágnes irodalomtörténész, Kovács István színművész és Papp Zsuzsanna grafológus segítségével – az utóbbin lesz novellaíró-verseny, Bognár Szilvia-koncert, és itt kerül bemutatásra Az év novellái 2018 című antológia is. De ezen a napon lesznek még programok Balatonfüreden, ahová Jókai ezer szállal kötődött, és Sátoraljaújhelyen is, ez utóbbi A Magyar Nyelv Múzeuma szervezésében.
Miért Jókai Mór születésnapjára esett a választás?
– Hosszasan mérlegeltük, hogy melyik nagy írónkhoz kapcsolódjunk, aki fölött az idő folyamán konszenzus alakult ki a magyar nemzetben, és akinek a születésnapja egyrészt nem a nyári holtszezonra esik, másrészt távol van minden más kulturális és nemzeti ünnepünktől. Így döntöttünk végül Jókai Mór mellett, akinek február 18-i születésnapja szépen illeszkedik egy nemes hagyományba: magyar kultúra napja (január 22.), magyar költészet napja (április 11.), magyar dráma napja (szeptember 21.), magyar nyelv napja (november 13.)…
De mindezen túl azért is tartottuk Jókai Mórt rendkívül jó választásnak, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb teljesítménye, amely hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte nagyra értékelték. Enciklopédikus tudású művész volt, aki nem csupán összefoglalta mindazt, ami előtte történt a magyar epikában, de új utakon is elindult, mert kísérletezni, nem fojtotta el legvadabb vízióit sem. Olyan megkerülhetetlen alkotó, akár Arany János a lírában és a verses epikában. Nem beszélve arról, hogy mint „márciusi ifjúhoz”, a mai fiatalok is találhatnak hozzá kapcsolódási pontokat, nem csupán barátjához, Petőfihez.
Határon túli városok és települések is bekapcsolódnak az ünnepségbe?
– Természetesen. A kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság Beregszászon, Munkácson és Ungváron szervez találkozókat. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának szerzőivel Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön lehet majd találkozni. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága Pozsonyban szervez programot, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület pedig Szabadkára, Újvidékre és Zentára visz írókat. De lesz program Érsekkétyen és Lendván is.
A www.magyarszepprozanapja.hu weboldalon napokra lebontva lehet tájékozódni a rendezvényekről, és ugyanitt áttekinthető a fellépő írók, a települések és a csatlakozó intézmények névsora is. Kísérjék figyelemmel a programokat! – tanácsolja olvasóinknak (is) Szentmártoni János.
