A magyar széppróza napja alkalmából számos programsorozatra kerül sor februárban Magyarországon, és a határon túli vidékeken egyaránt. A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE), amely idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, ma és holnap hat, kifejezetten fiataloknak szóló program keretében fog bemutatkozni a vajdasági közönségnek. Az egyesület Zentán, Szabadkán és Újvidéken szervez irodalmi beszélgetéseket általános iskolásoknak és középiskolásoknak, valamint egyetemistáknak a gyermek és ifjúsági irodalomról. A MISZJE irodavezetőjét, Csepregi János írót, költőt kérdeztük a programsorozat részleteiről.
Miért a gyermek- és ifjúsági irodalom van a programsorozat középpontjában?
– Számos oka van annak, hogy a MISZJE a magyar széppróza napja 2018 keretén belül megrendezésre kerülő valamennyi programja az irodalomnak ehhez az igazán izgalmas, és sokszor nem a maga helyén, a maga értékén kezelt területéhez kapcsolódik. Akár a szépirodalom, akár a kritika felől közelítünk a magyar nyelvterületen, azt tapasztalhatjuk, hogy ez a szelete az irodalomnak sok esetben leértékelt, elhanyagolt. Pedig az első találkozás az irodalommal nagyon meghatározó abból a szempontból, hogy valaki olvasóvá válik-e, megérinti, megszereti, magába szippantja-e a mesék, a versek, a novellák vagy épp a regény, sőt a nyelv világa. Ez pedig nem csak kulturális szempontból, de személyiségfejlődés szempontjából sem súlytalan kérdés. Mi azt szeretnénk, ha egy helyen lennének a könyvek, az olvasók (vagy leendő olvasók) és a szerzők, mert hiszünk benne, hogy ezek fontos dolgok és fontos találkozások, ezért pedig még azt a kockázatot is vállaljuk (ha néha izzadó tenyérrel is), hogy a legőszintébb közönség mondja meg nekünk, ha épp nem tetszik nekik, amit felolvasunk.
Míg a zentai általános iskolásokkal és a szabadkai gimnazistákkal a befogadás irányából közelítünk a témához, addig az újvidéki egyetemistákkal természetesen már ezeknek a dolgoknak a szakmai vetületeiről beszélgetünk majd.
Milyen szakemberek, írók vesznek majd részt a beszélgetésekben?
– Öten indulunk Vajdaságba. Jeney Zoltán műfordító, a Rév Fülöp meseregények szerzője és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Kollár Árpád költő és meseíró, a MISZJE igazgatója, Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és területi igazgatója, Neszlár Sándor író, Tsík Sándor, a Csimota Kiadó szerkesztője, valamint én, aki felnőtteknek szóló köteteim mellett írtam egy fejlődésregényt (Az amerikai fiú), jelenleg pedig macskameséken dolgozom, emellett pedig a MISZJE irodavezetője vagyok. Öt utazóról írtam, de itt hat név szerepel, a rejtély feloldásával azonban még várjunk. Emellett a vajdasági kollégák névsora is igazán impozáns. Újvidéken Rajsli Emese műfordító, publicista, a Forum Könyvkiadó munkatársa és Sági Varga Kinga kritikus, a Forum szerkesztője és a Híd Kör egyik alapítója beszélget majd velünk. Zentán Beszédes István költő, a zEtna vezetője, és Döme Szabolcs író kapcsolódik be a helyi programokba. Bűn volna megfeledkezni Dancsó Andrea és Patócs László segítségéről is, akik a program előkészítéséhez járultak hozzá munkájukkal.
Miért jelentősek ezek a programok, kerekasztal-beszélgetések?
– Az, hogy jelentősek-e valójában, majd csak akkor derül ki, ha befejeződtek. Ha a gyerekek élményekkel gazdagodnak, ha mostantól picit másképp néznek majd a könyvekre, az már remek eredmény szerintem. Ha a saját gondolataikat megpróbálják írásban összegezni, ha esetleg versek, mesék, novellák születnek, akárcsak a fióknak is, az már fantasztikusnak nevezhető. Emellett persze a kapcsolatteremtés, a beszélgetés önmagában is érték. Ha egy hangyányit tudunk tenni azért, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalomra bárki másként tekintsen, az már mindenképpen jó.
A fiatalokat célozza meg a program az általános iskolásoktól egészen az egyetemi hallgatókig. A programokra sok érdeklődőt várnak?
– Zentán és Szabadkán iskolai osztályokba megyünk, így ezeken a helyeken adott lesz, hogy hány gyerekkel, hány tanárral találkozhatunk. Újvidéken nyitott programra érkezünk, itt csak remélni tudjuk, hogy akadnak majd olyan egyetemisták, akik szívesen találkoznak velünk, és akik nyitottak a közös gondolkodásra.
Mi a célja a programsorozatnak?
– A már korábban említett dolgokon túl nem titkolt tervünk, hogy a MISZJE-vel, – amivel már számos irodalmi programot szerveztünk az elmúlt években Budapesten és Magyarország vidéki városaiban egyaránt – szeretnénk a határon túli magyarlakta területeken is irodalmi programokat megvalósítani. Vajdaság irodalmi hagyománya felbecsülhetetlen értékkel bír, és nem véletlenül legendás. Ha kicsit is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy kortárs szerzők eljuthassanak olyan olvasókhoz, akik esetleg másként nem találkoznának sem velük, sem a műveikkel. Mi ekkor már boldogok vagyunk, és köszönjük a megtiszteltetést.
Ma, csütörtökön, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban az elsős gimnazisták Kollár Árpád A Völgy, írta Tárkony című kötetével ismerkedhetnek meg, amelynek egyes részleteit a vajdasági város helyszínei ihlették. A beszélgetésen a szerző mellett részt vesz még Csepregi János író, költő és Jeney Zoltán író, a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodájának vezetője.
Ugyanezen a napon Neszlár Sándorral, az író Egy ács nevelt fiának lenni című, készülőfélben lévő prózakötetéről Mészáros Márton irodalomtörténész, egyetemi tanár is beszélgetést tart. A könyvbemutatókat délelőtt 11 órától egymással párhuzamosan rendezik meg. Ma este hat órától Újvidéken, a Forum Kiadó székházában a kortárs magyar gyerek- és ifjúsági irodalom aktuális kérdéseiről szerveznek egyetemistákkal beszélgetést. Az est vendégei Csepregi János, Jeney Zoltán, Kollár Árpád, Mészáros Márton, Rajsli Emese, Sági Varga Kinga és Tsík Sándor lesznek. A rendezvény szakmai partnere a Forum Könyvkiadó és a Híd Kör.
Holnap, pénteken Zentán, a Stevan Sremac Általános Iskola Emlékiskola kihelyezett tagozatán folytatódik a program délután fél egytől, ahol is az iskola ötödikes tanulóival Jeney Zoltán és Csepregi János beszélget majd a kortárs magyar meseirodalomról, de a gyerekek Jeney Rév Fülöp című mesekönyvével és Csepregi macskameséivel is megismerkedhetnek. A hetedikesek megtekinthetik a Mi lenne ha? című gondolatébresztő történet papírszínházas előadását, majd pedig a gyermekek a történetmondás különféle formáiról beszélgethetnek el Mészáros Márton irodalomtörténésszel, egyetemi tanárral és Tsík Sándorral, a Csimota Könyvkiadó szerkesztőjével. A nyolcadikosok ez alatt az idő alatt a délvidéki kötődésű magyar meseirodalomról szóló beszélgetésen vehetnek részt, amelynek vendégei Beszédes István költő, szerkesztő, a zEtna vezetője, Döme Szabolcs író, Kollár Árpád meseíró, költő lesznek.
