A kortárs írók könyvei a gyerekek világáról szólnak
Két nap alatt hat programot szervezett Vajdaságban a 10. évfordulóját ünneplő Magyar Irodalom Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE).
A Híd Körrel és a Forummal együttműködve a Magyar Széppróza Napja 2018 rendezvény keretében csütörtökön este Újvidéken, a Forum kiadó székházában a kortárs magyar gyerek- és ifjúsági irodalom aktuális kérdéseiről szóltak: Kollár Árpád író, költő és Csepregi János író, a MISZJE munkatársai, Tsík Sándor, a Csimota Könyvkiadó szerkesztője, Jeney Zoltán, a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) elnökségi tagja, meseregények írója, Mészáros Márton irodalomtörténész, a Mesebeszéd c. kötet szerkesztője, valamint Sági Varga Kinga, a Forum Könyvkiadó Intézet szerkesztője és Rajsli Emese, az intézet műfordító részlegének a szerkesztője.
A MISZJE 2005 óta szervez kulturális, ismeretterjesztő, irodalmi programokat, amelyeken izgalmas témákat, izgalmas műveket mutatnak be a közönségnek, közelebb hozva a szerzőt az olvasóhoz. A leghatékonyabb gyakorlat, amikor szerzőkkel elmentek az iskolákba, hogy a gyerekek megismerkedjenek velük.
Jeney Zoltán beszámolt arról, hogy az Év Gyermekkönyve díjra a kiadók ingyenesen annyi könyvvel pályázhatnak, amennyi jól esik. Azzal, hogy minden nevezett könyvből három példányt kell elküldeniük. Az ily módon összegyűjtött, szép mennyiségű magyar könyvekből a Magyar Gyerekkönyv Fórum eljuttat egy példányt Münchenbe a Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Könyvtárba, ahol világméretű könyvgyűjtemény van ugandai gyerekkönyvektől az izlandi gyerekkönyvekig.
A begyűjtött 3 példányból egyet az iskolakönyvtáraknak meghirdetett pályázaton nyertes iskolába küldenek, mivel sok helyen az iskolák könyvállománya stagnál. A szerény pályázattal legfeljebb összesen 140 könyvet tudnak az iskolákba eljuttatni. Cserébe azt kérik, a gyerekei írjanak könyvajánlót. A legfantáziadúsabb munkák szerzőiből válogatják ki a gyermekzsűrit, amely részt vesz az Év Gyermekkönyve díjra pályázók elbírálásában. A begyűjtött könyvek harmadik példányát pedig eljuttatják a világban szerte a fordítóknak, kiadóknak.
A kerekasztal-beszélgetés alkalmával hallottunk arról, hogy sok izgalmas témájú, jó gyermekkönyv van Magyarországon. A gyermekkönyv kapcsán más a gyerek és más a felnőtt elvárása. A gyereknek készülnek a könyvek, de a (nagy)szülők vásárolják meg nekik, és hogy csak akkor jó a könyv, ha a gyereket és a szülőt is megszólítja. Amíg a gyerek nem tud olvasni, a szülőre hárul a felolvasás nemes feladata. Utána, amíg nincs a gyereknek magabiztossága, közösen kellene felolvasni, ezzel picit megtámogatni a gyereket.
Az olvasásról az írók elmondták, nemcsak cél, hanem eszköz, hogy a gyerek, a későbbi felnőtt információkhoz jusson, mert amit olvas, azt nagyon másként látja. Jó dolog olvasni azért is, mert minél többet olvasunk, annál empatikusabbak leszünk, állapította meg Mészáros Márton.
A Forum kiadó a könyvbusszal kultúrmissziót teljesít Vajdaságban – kapcsolódott a beszélgetésbe Rajsli Emese. – Nemcsak a szórványt járják, hanem az irodalmi rendezvények után is népszerűsítik a könyveket.
A gyermekirodalom helyzete kapcsán Sági Varga Kinga elmondta: Vajdaságban gyermekirodalmat megjelentetni, fordítani nem könnyű, mert nálunk nincs visszhangja a gyermekkönyveknek, és a gyermekirodalom nincs jelen a felsőoktatási képzésben. Ezenkívül lényegesen kevesebb a gyermekirodalmi kiadvány, mint a felnőtteknek szánt kiadvány. A kiadó pályázatokból tartja fenn magát. Általában sok minden, elsősorban a pénz szól bele abba, milyen minőségű a gyermekkönyv, és egyáltalán színes lesz-e. Elmondta, az elmúlt években a Forum kiadó gondozásában is jelentek meg szép, igényes kiadványok: Toma Viktória Szél Jankó és a kiscsalád, valamint újabb kalandjait tartalmazó 2. kötete, Csík Mónika Szekrénylakók című könyve. A Forum kiadó szerkesztője az Újfalusi cirkusz kiadvány érdekességeként megemlítette azt, hogy általában az illusztrációk készülnek a szöveghez, ez alkalommal pedig Palásti Andrea illusztrációihoz készültek a versek.
Mind a magyarországi, mind a vajdasági íróemberek úgy vélik, káros az irodalomnak a felnőtt- és gyermekirodalomra való felosztása, mivel közéjük nem húzható éles határ, fiatalok és felnőttek is olvassák a műveket, továbbá nagy mulasztás, hogy a gyermekirodalom kimarad az egyetemi képzésből.
A magyarországi vendégek szerint a kortárs írók könyvei állnak legközelebb a gyerekekhez, mert sokkal jobban az ő világukról szóknak, mint az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai regények, amelyeket Gárdonyi Géza és Jókai Mór nem az ifjúságnak írtak.
A rendezvényen a magyarországi íróvendégek is kezükbe vehették többek között Móra Regina Pöttömváros könyvét, Szókratész, a semmittudó bölcs, valamint Decartes és a gonosz szellem c. Forum-kiadványokat és a Jó Pajtás fennállása hetvenedik évfordulójára készült, mintegy negyven vajdasági magyar szerző kisprózáját, novelláját tartalmazó Tigrislélek c. kötetet, Bicskei Anikó illusztrációival.
Kár, hogy a Forum-házban szervezett tanulságos kerekasztal-beszélgetésre csak néhány(újság)író és Híd Kör-tag volt kíváncsi, Újvidék pedagógusai, diákja, egyetemistái azonban nem.
