Megjelent a Létünk legújabb száma. A folyóirat vallási témájú és a reformáció 500. évfordulójával kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz: Szőke Anna: Karácsony a déli végeken, Csesznák Éva: Énekelj az Úrnak új éneket (A hitélet és a zenei nevelés megújulási lehetőségei a magyarországi evangélikus óvodákban), Örsi Julianna: Törekvések a magyar református egyház szellemi megújulásához, Pastyik László: Bácskai és bánsági protestáns történetíró papok a 19. században, Besnyi Károly: Történetek a protestáns egyházközségek múltjából, Nagy István: Torzsáról indultam… (Ordass Lajos evangélikus püspök eszmeisége és életútja), Német Klaudió: A reformáció tárgyai, mint a Délvidék/Vajdaság vallási mozgalmainak reprezentánsai (A Reformáció Topolyán című kiállítás margójára), Dragana Jeremić Molnar – Aleksandar Molnar: Alternatív magyarázatok a názáreti Jézus haláláról.
A tanulmányok mellett recenziókat is találunk a folyóiratban, ezek a következők: Korhecz Tamás: Iránytű a jog alkotásához és nyelvéhez (Letsch Endre: A jog alkotása és nyelv. Barangolás a legisztika és a lingvisztika világában. Forum, Újvidék, 2017), Lázár Zsolt: A primitív jogról (Bronislaw Malinowski: Bűntett és szokás a primitív társadalomban. Újvidék, Mediterran Publishing, 2016), Czékus Géza: A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar három tudományos konferenciája és a munkák gyűjteménye (Borsos Éva–Námesztovszki Zsolt–Németh Ferenc [szerk.]: A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar 2017-es tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye. Szabadka, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2017), Kovács Ádám Gábor: Az ifjúság mibenléte (Karikó Sándor [szerk.]: Az ifjúság globális térben. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2016), Rideg István – Örsi Julianna: Tudományos műhelymunka a Jászkunságban (Kiadványbemutató: Jászkunság- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület évkönyve, 5. kötet, Szolnok, 2017)
A felsorolt tanulmányok közül kiemeljük Dragana JeremićMolnar és Aleksandar Molnar munkáját, akik Pál apostol levelei és a Talmud részét képező Mishna alapján új megvilágításba helyezik Jézus Krisztus halálát. A szerzők szerint a Jézus kivégzéséhez nem volt közük a rómaiaknak, kizárólag a zsidó papságnak. Így Jézust nem a hagyományosan római kivégzési módnak számító keresztre feszítéssel ölték meg, hanem a zsidók kivégzési módjával, a fára akasztással. Ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a Biblia szerint Jézust még a kivégzés napján levették a keresztfáról. Ez a római keresztre feszítésnél nem történhetett volna meg, mert az elítélteket napokig a keresztfán hagyták szenvedni elrettentésül. A zsidók fára akasztásánál volt bevett gyakorlat, hogy még a kivégzés napján eltávolították a holttestet. További megállapítása a tanulmánynak, hogy Jézus perére és kivégzésére nem a zsidók szent ünnepén került sor, ahogy a Bibliában áll, hanem már a pészach ünnepe előtt.
A Létünk legújabb számát Jovana Reljićfotói teszik színesebbé, amelyek a Reformáció Topolyán című kiállításról készültek.
